Közép-Dunántúl

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi. Az európai uniós tagság távlatos eredménye a Kárpát-medence évszázadok során formálódott integrációs kapcsolatainak modern formában történő újjászerveződése lehet. A térség geopolitikai helyzete, az integrációra való érettség változatos formái miatt természetesen a kívánatos állapot elérése hosszú évtizedekre ad feladatokat politikusnak, kutatónak, gazdasági szakembernek egyaránt. A sorozat ehhez a szoros szellemi együttműködéshez kíván segítséget nyújtani.

A Közép-Dunántúl Magyarország legkisebb területű fejlesztési régiója, lakónépessége 1,1 millió fő. S bár a népességszám az országos tendenciákkal egyezően csökken, a csökkenés mértéke az országosnál jóval alacsonyabb. Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye sorsát, múltját és mai viszonyait, de a jövőjét is keretbe foglalja az a folyamat, amely a magyar területfejlesztési és tervezési régiók kialakításához vezetett. A régió gazdasága erős, a megtermelt bruttó hazai termék egytizede itt jön létre. A régió gazdasági szerkezetében az ipar van túlsúlyban, az ipar a legtöbb munkaerőt foglalkoztató ágazat. A sikeres átalakulás fő tényezőiként a globális gazdaság, a külföldi tőkebefektetések hatásait, az ipar dinamikus fejlődését kell említeni. A régióba érkező külföldi működő tőke egyértelműen hozzájárult a gazdasági szerkezet modernizációjához, a külföldi piacokhoz való kapcsolódáshoz, a régió nemzetközi integrációjához is.

Sorozatszerkesztő Horváth Gyula, az MTA doktora, az MTA Regionális Kutatások Központjának Széchenyi-díjas igazgatója, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára, az Academia Europaea tagja. A kötetet Szirmai Viktória, az MTA doktora, az MTA Regionális Kutatások Központjának Széchenyi-díjas tudományos tanácsadója, a Kodolányi János Főiskola egyetemi tanára szerkesztette.