Szőlőtermesztés I-II.

Mindkét kötet esetében a papír védőborító felül, alul néhány helyen sérült, szakadt.
ELŐSZÓ
A szocialista termelési mód általánossá válása mezőgazdaságunkban megalapozta és ugyanakkor szükségszerűvé is tette az ipari jellegű szőlőtermesztő nagyüzemek létezését. Ezt a korszakalkotó feladatot népgazdaságunk és szőlőtermesztőink nem egy csapásra, hanem fokozatosan, több évtized megfeszített munkájával végezhetik el.
Felszabadulásunk utáni örökségünk: az elaprózott, kisparcellás, nagyobb részben házikert jellegű szőlőültetvények tömege, amelyet primitív eszközökkel, s apáról fiúra szálló gyakorlati tapasztalatok szerint műveltek meg. Az elmúlt két évtized alatt is számos megpróbáltatás érte szőlőtermesztésünket: az ipari termelésbe áramló szőlőtermesztők magukra hagyták az ültetvényeket, a kedvezőtlen agrárpolitikai intézkedések bizonytalanná tették több estben a szőlőtermesztés létét is, a kiöregedéshez viszonyítva igen csekély új telepítés, trágya-, támasz-, növényvédőszer-, géphiány, szakszerűtlen művelés következtében rohamosan csökkent ültetvényeink területe és termőkapacitása.
TARTALOM
I. kötet:
Előszó
A szőlőfélék származása és törzsfejlődése 7
A szőlőnemzetségek megjelenése a földön 7
A Vitis nemzetség földrajzi fajcsoportjainak kialakulása 9
A kerti (sativa) szőlő kialakulása 11
A szőlőfélék botanikai leírása 16
A szőlőfélék családja, nemzetségei és azok általános jellemzése 16
A Vitoideae alcsalád nemzetségei 17
A Vitis (Tournef.) L. nemzetség
A Muscadinia Planch. alnemzetség 18
Az Euvitis Planch. alnemzetség 18
Az Euvitis Planch. alnemzetség amerikai fajai 20
A szőlőnövény alaktani leírása 53
A magról kelt növény 54
A vegetatív úton szaporított szőlőnövény alkata 54
A gyökérzet 57
A gyökerek képződése, a gyökerek hosszanti tagolódása, elágazása, terjedési iránya 57
A fiatal tőkék gyökérzetének növekedése és terjedése 61
A gyökérrendszer alakulását meghatározó legfontosabb tényezők 65
Faji és fajta-sajátosságok hatása a gyökér fejlődésére 65
A tenyészterület hatása a gyökér alakulására 66
A talaj sótartalmának hatása a gyökértömeg alakulására 67
A köztes növények hatása a gyökérzet alakulására 67
A talajművelés, trágyázás hatása a gyökérzet alakulására 68
A gyökérzet és a föld feletti tőkerészek összefüggése 68
A szár 70
A szár általános alkati bélyegei 71
A szárrendszer kialakulása 70
A hajtásszár részei és morfológiai bélyegei 71
A hajtástengely szerveződésének elmélete 75
A vessző morfológiai bélyegei 77
A kialakított tőke részei 78
A szár oldalszervei 79
A levél 79
A rügy és a hónaljhajtás 91
A virágzat 97
A virág 99
A kacs 112
A termés 115
A szőlőnövény anatómiai felépítése 123
A gyökérzet 123
Tenyészőkúp 123
Elsődleges szerkezet 123
Oldalgyökér-képződés 124
Járulékos gyökérképződés 124
Másodlagos vastagodás 125
Kóros szöveti elváltozások 127
A vegetatív hajtás 127
Hajtástenyészőkúp 127
Levélszerkezet 131
A szár másodlagos vastagodása 135
Az érett vessző szerkezete 137
Az oltásforradás szövettana 144
A szárszerkezet változásai a második és további életévekben 147
A kacs és a rügy szöveti szerkezete 150
A reproduktív hajtás szerkezete 151
A virágzat- és virágkezdemények fejlődése 151
A virágtípusok és típusváltozatok anatómiai sajátosságai 155
A termés kialakulása 163
A szőlő citológiai jellemzői 168
A szőlő anyagcseréje 171
A szőlő szervetlen táplálkozása 171
A levelek CO2 asszimilációja 184
A szénhidrát-anyagcsere 186
A szőlőlevél szénhidrát-anyagcseréjéről 187
A szőlőhajtás és a szőlővessző szénhidrát-anyagcseréje 190
A vesszőérettség és a szénhidráttartalom viszonya 194
A szénhidrátok változása többéves karokban 196
A gyökerek szénhidrát-anyagcseréje 197
A szőlőtőke metamer szénhidrátváltozásai 197
A vessző keményítő- és cukorváltozásának biokémiai magyarázata 198
A szőlő fehérje-anyagcseréje 198
A másodrendű vegyületek anyagcseréje - Szerves (alifás) savak anyagcseréje 202
A szőlőbogyó anyagcseréje 205
Szín- és csereanyagok 211
A szőlőtermesztés ökológiai tényezői 214
Éghajlati tényezők 214
Fényviszonyok 215
Hőviszonyok 218
A szőlő tenyészetének kardinális hőviszonyai 218
Magyarország hőviszonyai 226
Káros hőmérsékleti hatások 230
A nedvességviszonyok 231
A szőlő vízforgalma 231
A fiziológiai nedvesség mennyiségének hatása a szőlőre 236
A szőlő szárazságtűrése 237
A levegő és a talaj nedvességének alakulása 239
A csapadék különböző formái és azok ökológiai hatása 240
Hazánk csapadékviszonyai 241
A környezet vízviszonyainak és a növények vízforgalmának szabályozása agro- és fitotechnikával 242
A fény-, hő és nedvességi viszonyok együttes értékelése 243
A levegő mint ökológiai tényező 244
A levegő széndioxid-tartalma 244
Az oxigén 245
A szél 245
A klimatikus tényezők kialakulását módosító környezeti hatások 246
Földrajzi szélesség 246
A tengerszint feletti magasság 247
Az ültetvény expozíciója (kitettsége) és a lejtő foka 248
A tenger, tavak és erdők közelsége 249
Az emberi létesítmények 249
A talaj 250
A szőlőtalaj származása 250
A mészmentes vagy kevés meszet tartalmazó talajokat kialakító kőzetek 250
Meszes jellegű talajokat képző kőzetek 251
A homok 253
A szőlőtalajok vázalkatrészek szerinti összetétele 255
A talaj rétegezettsége 256
A talaj kötöttsége 256
A talaj mésztartalma 258
A talaj sótartalma 261
A talaj vízkapacitása 261
A talaj hőviszonyai 262
A talaj tápanyagtartalma 265
A különböző származású talajok hatása a bor jellegére és minőségére 265
A szőlőültetvény állományklímája 267
Az állományklíma alakulására ható tényezők 267
Az ültetvény fényviszonyai 268
Az állomány hőviszonyai 270
A növény szerveinek hőmérséklete 275
Az ültetvény talajhőmérséklete 276
Az állomány levegőjének relatív páratartalma 278
A szőlő élő környezete 280
A szőlő életszakaszai, évi biológiai ciklusai és vegetációs fázisai 282
Életszakaszok és biológiai ciklusok 282
A vegetációs fázisok 284
A könnyezés 284
A rügyfakadás 289
A hajtás növekedése 291
A virágzás 294
A virágnyílás 294
A megporzás és a megtermékenyülés 299
A virágok kóros lehullása, "elrúgása" 304
A zöld bogyók növekedése 305
A termés érése 307
A hajtások beérése 311
A szőlő nyugalmi ideje 313
Irodalomjegyzék 317
II. kötet:
A szőlőtermesztés története
Az ókori szőlőtermesztés 5
Szőlőtermesztés a középkorban 8
A szőlőtermesztés továbbterjedése az újkorban 9
A lisztharmat, a filoxéravész és a peronoszpóra hatása a szőlőtermesztésre 10
Nemzetközi együttműködés a szőlő termesztésben 12
A világ szőlőtermesztésének jelenlegi helyzetképe 12
A magyar szőlőtermesztés kialakulása és története 20
A szőlőtermesztés hazánk területén a honfoglalás előtt 20
Szőlőtermesztésünk a honfoglalástól a mohácsi vészig 21
Szőlőtermesztésünk a török hódoltság idején 22
A kuruc szabadságharcok hatása szőlőtermesztésünkre 23
Szőlőtermesztésünk Mária Terézia és II. József uralkodása idején 24
A reformkor hatása szőlőtermesztésünkre 24
Szőlőtermesztésünk a szabadságharc bukásától a filoxéravészig 25
Szőlőtermesztésünk a filoxéravésztől az első felújítás befejezéséig 27
A peronoszpóra megjelenése hazánkban 28
A csemegeszőlő-termesztés fejlődésének megindulása 29
Szőlőtermesztésünk a két világháború között 29
Szőlőtermesztésünk a második világháború után 31
A korszerű nagyüzemi szőlőtermesztés kialakulása 33
Szőlőtermesztésünk jelenlegi helyzetképe, fejlesztésének irányelvei
Általános helyzetkép 37
Termesztési körzetek beosztása 42
A termesztési körzetek ismertetése 45
Borvidékek 45
Alföldi borvidék 45
Badacsonyi borvidék 47
Balatonfüred - csopaki borvidék 48
Balaton melléki borvidék 48
Bársonyos - császári borvidék 49
Egri borvidék 49
Mátraalji borvidék 49
Mecseki borvidék 50
Móri borvidék 51
Somlói borvidék 51
Soproni borvidék 51
Szekszárdi borvidék 52
Tokajhegyaljai borvidék 52
Villányi - siklósi borvidék 54
Borvidékbe nem sorolt jó bortermőhelyek 54
Bortermőhelyek 56
Csemegeszőlő-termesztési körzetek 56
Termesztésre javasolt csemegeszőlő-fajták 57
Termesztésre javasolt egyéb minőségi borszőlő-fajták 57
A szőlő szaporítása
Szaporítás magvetéssel 59
A vetőmag begyűjtése és eltartása 59
A magvak előkészítése vetésre 60
A magágy elkészítése és a vetés 61
A magoncok tűzdelése és első évi nevelése 64
A magoncok további nevelése a termőrefordulásig 66
Vegetatív szaporítási módok 67
Bujtás 67
Tőkepótló bujtás 67
Porbujtás 68
Fejbujtás 69
Kör- vagy sugarasbujtás 70
Kínai bujtás 70
Feltöltéses bujtás 72
Zölbujtás 72
Kosaras és cserepes bujtás 72
Döntés 73
Dugványozás 75
A dugványozás és változatai 75
A dugványvessző és -hajtás előállítása 75
A vesszők megszedése 76
A vesszők feldolgozása, válogatása, osztályozása 78
A sima- vagy dugványvesszők kötegelése, megjelölése 85
A dugványvesszők csomagolása, szállítása 86
A dugványok vermelése 87
A dugvány- vagy gyökereztető iskola területének megválasztása és iskolázásra előkészítése 92
A dugványok előkészítése iskolázásra 94
A vesszők átválogatása és talpalása 94
A vesszők áztatása 94
Növekedésszabályozó anyagok alkalmazása a dugványozásban 96
A szőlődugványok kezelésére alkalmazott anyagok 96
Az iskolázás 99
A bakhátas iskolázás 100
A bakhát nélküli iskolázás 106
A gépesített dugványozás 107
Az iskolázási műveletek megszervezése 110
A dugványiskola művelése 111
A dugványiskola felszedése 119
A gyökeres dugványok válogatása, osztályozása, kötegelése 121
A gyökeres vessző csomagolása, szállítása, átvétele 123
A gyökeres vessző vermelése 125
A kétéves iskola művelése 126
Az egyéves dugványiskola évi munkaszükséglete 127
Különleges, ritkán alkamazott dugványozási módok 127
Műanyagfóliák alkalmazása és talajfűtés a szabadföldi dugványozásban 127
Rügydugványozás 127
Dugványozás szabadföldben 128
Dugványozás hideg- vagy melegágyban 130
A nagyüzemi rügydugványozás 131
A szőlő oltása 134
Az oltványkészítés biológiai alapjai 134
A kompatibilitás és az affinitás 134
Az alany és a nemes rész közötti biológiai kapcsolatok 136
A szőlőoltványok forradását meghatározó legfontosabb tényezők 136
Az oltási összetevők közti élettani viszonosság 139
Az oltási módok csoportosítása 143
A kézben oltás 144
A hajtatott oltvány készítése 144
Az oltványkészítő és előhajtatóház berendezése 144
Az oltványkészítéshez szükséges felszerelések és anyagok 147
Az oltványok készítésének és hajtatásának ideje 148
Az alany- és oltóvesszők megszedése, válogatása, osztályozása, vermelése 149
Az alany és a nemes oltócsapok előkészítése oltásra 149
Az oltványok serkentőszeres kezelése 152
Az alanyvesszők oltás előtti hajtatása 154
Az oltás 154
Az oltások csoportosítása a metszlap vágás szerint 155
A kézi oltás 157
Az oltás gépesítése 158
Az oltványok ellenőrzése 160
Az oltványok beládázása 161
Az oltványok tárolása, hajtatása 165
Az előhajtatott oltványok edzése 169
Különleges és újabb hajtatási eljárások 169
Az oltványok iskolázása 170
Az oltványiskola művelése 176
Az oltványiskola felszedése, az oltványok válogatása, osztályozása, vermelése, csomagolása, szállítása 179
A sározott oltvány készítése 185
A gyökeres alanyok oltása és hajtatása 185
A helyben oltás 185
Zöldoltás 185
Hasítékos oltás 187
Nyerges oltás 192
Párosítás 193
Héj alá oltás 194
Szemzés 195
Fásoltás 198
Tőkenyakba oltás 198
Gyökértörzsbe vagy tőgyökérbe oltás 201
Lebegőoltás 201
Zöldre-fásoltás 203
Fásra-zöldoltás 204
Szőlőültetvények létesítése
Szőlőtelepítések állami szabályozása 205
A terület megválasztása szőlőtelepítésre 206
Az ültetvény üzemi formája, jellege, és szerkezete 208
A telepítés megszervezése 210
A terület felmérése, térképezése 210
A terület talajának vizsgálata 211
A helyi klímaviszonyok tanulmányozása 212
A terület rendezése, telkesítés, telepítési alapokmány 212
Tereptisztogatás, terepegyengetés 214
Bokorirtás, tuskó-, gyökér- és kőszedés 214
Területegyengetés, planírozás 215
A talajok előkészítése szőlőtelepítésre homokon 217
Telkesítés, területrendezés a hegyi szőlőkben 218
A hegyi szőlőterületek telkesítésének szükségessége 218
Az erózió kártétele 219
A teraszosítás célja, lehetőségei 220
A teraszok elemeinek méreteit és kölcsönös viszonyát meghatározó geometriai összefüggések 221
Terasztípusok 225
Mikroterasz 225
Lejtős teraszok 226
A vájt - töltött lépcsőzetes teraszok 227
A rézsűk és teraszfalak 233
Utak, csatornák és vízgyűjtők 236
Üzemi épületek és építmények elhelyezése 238
A szőlőültetvények belső szerkezete 239
A parcellák, táblák és tagok 239
A tenyészterület meghatározása 242
A gyökérzet tenyészterülete 243
A lombozat tenyészterülete 244
A tenyészterület komplex hatása az ültetvény vegetációjára, a termés mennyiségére és minőségére 245
A tenyészterület alakjának hatása a növények növekedésére, a termés mennyiségére és minőségére 248
A művelési rendszer hatása a tenyészterület meghatározására 250
Rendeletek a hazai nagyüzemi ültetvények tenyészterületére vonatkozóan 251
A tőkeszám alakulása különböző sor- és tőtávolság esetén 251
A talajelőkészítés telepítésre 251
A talaj megjavítása 253
Pihentetéssel és zöldtrágyás vetésforgóval való javítás 253
Trágyázás 254
Forgatás 255
Forgatás robbantással 257
A telepítési anyag megválasztása és telepítésre előkészítése 259
Fajtamegválasztás 259
A termőhelyi viszonyok hatása a termőfajták megválasztására 259
A technikai adottságok és a művelési rendszerek hatása a termőfajták megválasztására 260
Az alanyfajták megválasztása 260
A fajtamegválasztás általános üzemi irányelvei 261
A telepítés ideje 265
A parcellák kitűzése és a tőkehelyek kijelölése 265
Az ültetési anyag előkészítése telepítésre 268
Az ültetés 269
Kézi ültetés 270
Ültetés géppel 274
Az új ültetvények gondozása a termőrefordulásig 279
Köztes-termesztés a fiatal szőlőültetvényben 282
A szőlőtelepítések leltározása 284
A szőlőültetvények támaszberendezése 284
A szőlő gyalogművelése 285
A szőlőtámaszok 286
Élőfa 287
Karó 287
A hasított szőlőkaró 288
A fűrészelt szőlőkaró 289
Egyéb karók 291
A karók leállítása 291
A karók tartósítása 290
A huzalos támasz 292
A huzalos támaszberendezések csoporotosítása 293
Egysíkú, függélyes huzalos támaszrendszerek 293
A páros ferdesíkú huzalos támasz 308
Az ereszes támaszrendszer 308
A szőlő metszése
A metszés biológiai alapjai 312
A metszés kialakulása 312
A metszés célja 313
A polaritás szabályozása 313
A rügyek biológiai sajátosságai 314
A tőkék terhelése 316
A terhelés hatása a tőkék vegetációjára 316
A terhelés hatása a termés mennyiségére és minőségére 318
A terhelés és a szervezet egysége 320
A metszés formai elemei 320
A metszés ideje 321
A metszés eszközei 322
A szőlőtőke alakító metszése 324
A tőkeművelésmódokról általában 324
A különböző tőkeművelésmódok 326
A fejművelésű tőke alakító metszése 326
A bakművelésű tőke alakító metszése 327
A legyező alakú tőke alakító metszése 328
A Kosztka-féle vagy mély tőkeművelés 330
A combművelésű tőke alakító metszése 331
A kordonművelés 334
Az alacsony és középmagas kordon alakító metszése 334
A váltott négykarú kordon alakító metszése 338
A magas kordonművelésű tőkék alakító metszése 338
A vegyes törzsmagasságú kordonművelési rendszerek 342
A lugastőkék alakító metszése 344
A tőkék lugasműveléséről általában 344
Legyező alakú lugas tőkealakító metszése 345
Kordonlugas alakító metszése 346
Szárnyaslugasok alakító metszése 346
Ernyős lugas 348
Füzérlugas alakító metszése 349
A lugasok alkalmazása 351
A gyorsított tőkekialakítás 354
A termőremetszés 355
A termőremetszés alapelvei 355
A tőketerhelés megtervezése és beállítása 356
A metszési módok 358
A kopaszmetszés 358
A rövidcsapos metszés 358
Fejművelésű tőke rövidcsapos metszése 358
Bakművelésű tőke rövidcsapos metszése 359
A kordon- és lugastőkék rövidcsapos metszése 361
Hosszúcsapos metszés 361
Fejművelésű tőkék hosszúcsapos metszése 361
Bakművelésű tőkék hosszúcsapos metszése 361
Kordon- és lugastőke hosszúcsapos metszése 362
Szálvesszős metszés 362
A soproni fejművelésű tőkék szálvesszős metszése 363
A Guyot-metszés 365
A venyige összegyűjtése 366
A szálvesszők kikötése 366
A szőlő zöldmunkái
A hajtásválogatás 369
A hajtások támaszhoz rögzítése 372
A virágok mesterséges megtermékenyítése 378
Fürt- és bogyóritkítás 382
Gyűrűzés 383
A hajtások visszametszése 386
A főhajtások kurtításának hatása a növény életfolyamataira és szervezetére 386
A hónaljhajtások kezelésének hatása a tőke életfolyamataira 390
A hajtások kurtításának hatása a tőkék termékenységére és a termés minőségére 390
A hajtáskurtítás összefoglaló értékelése 391
A hajtáskurtítás technikája 391
A hajtások lelevelezése 393
Termésszabályozó vegyi kezelések 395
A szőlő növényvédelme
Gombás betegségek 399
Állati kártevők 404
Vírusbetegségek 410
Élettani betegségek 410
Az időjárás kártételei 411
A szőlő trágyázása
A szőlőültetvény tápanyagszükségleteinek megállapítása 417
A tápanyaghiányoknak a növény kondíciója, külső diagnosztikai bélyegei alapján való meghatározása 317
A növény kémiai elemzésén alapuló tápanyagigény meghatározása 418
Talajvizsgálat 423
A tápanyagszükséglet meghatározása kísérleti úton 425
A különböző tápanyagok mennyiségének és arányának meghatározása a trágyázáshoz 425
A trágyák kiválasztása 429
Istálló- és egyéb szerves trágyák 429
A műtrágyák kiválasztása és a műtrágyázás 433
A trágyázás technikája 435
A szerves trágyák bedolgozása 435
A zöldtrágyázás technikája 439
A műtrágyák bedolgozása 444
Fejtrágyázás 446
Mikroelem-trágyázás 451
Talajjavítás 452
A talajjavítás módjai 452
Újabb talajszerkezet javító anyagok 453
A talajuntság megszüntetése 454
A termő szőlőültetvény talajmunkái
A szőlő talajmunkáiról általában
A talajművelés célja 456
A talajmunkák hatása 456
A fedés és az őszi mély talajmunkák 459
A nyitás 462
A tavaszi mély talajmunka 465
A nyári sekély talajmunkák 467
Gyomirtó, porhanyító kalapálások 467
Kapálás érés alá 469
A szőlőtalaj időszakos mély művelése, a forgatás megismétlése 469
Talajvédelmi munkák 472
A vegyszeres gyomirtás 474
A szőlő öntözése
A szőlőöntözés célja 476
A szőlőültetvény vízfelhasználásának meghatározása 476
A talaj tulajdonságának hatása az öntözésre 478
Az öntözés idejének, gyakoriságának és az öntözővíz mennyiségének meghatározása 479
A szükséges öntözővíz meghatározása 481
Az öntözésre felhasználható víz minősége 482
Az öntözések hatása a tőke növekedésére, termékenységére és a termés minőségére 483
Öntözési módok 483
A felületi öntözés 484
A felszín alatti öntözés 489
Az esőszerű öntözés 489
Az öntözött ültetvények trágyázása és tőketerhelése 495
Szüret
A szőlőfürt érettségének megállapítása 496
A borszőlő érettségének megállapítása 496
Az étkezési szőlő érettségének a vizsgálata 497
Mutatószámok az étkezési szőlő érettségére 498
A szőlő szedése 499
A szüret előkészítése 499
A szüret eszközei és gépei 499
Az étkezési szőlő szedése 503
Az étkezési szőlő manipulálása 505
A fürtök tisztogatása 505
A fürtök válogatása 506
A gépesített manipulálás 507
A szőlő csomagolása 508
Csomagoló anyagok 509
Csomagolás 510
A szőlő szállítása, exportálása 513
Az áru átvétele 515
A borszőlő szüretelése 515
Alanyvessző-termesztés
Az alanyvessző-termesztő telepek rendeltetése és elhelyezése 518
Az anyatelepek telepítése 518
Támaszberendezés 519
A termő anyatelep évi művelési munkái 520