A tápanyag-visszapótlás gépei

Hazánk mezőgazdasága az utóbbi évtizedekben forradalmi változáson ment keresztül. Az elért eredmények nem jöhettek volna létre a fejlett ipar, illetve a mezőgazdaság gépesítése nélkül. Az ipari és kémiai anyagok termelésbe kerülése hazánkban soha nem látott eredmények elérését tette lehetővé. Egyes becslések szerint a nagy termésszint kialakításában a talajművelés 20%-kal, a műtrágyázás 50%-kal és a növényvédelem 15...20%-kal részesedik. Az utóbbi években a műtrágya-felhasználás jelentős mértékben emelkedett. Ennek következtében a kemizálás mind jelentősebb költségtényezővé vált. A költségek csökkentése, illetve az energiatakarékos technológiák újabb és újabb megoldások alkalmazását sürgetik.
Könyvünk megírásában az a cél vezetett, hogy megismertessük szakembereinket az általánosan elterjeszthető technológiákkal és gépekkel, s ráirányítsuk figyelmüket néhány, hazánkban még kevésbé ismert és alkalmazott megoldásra, amely véleményünk és tapasztalataink szerint a további fejlesztőmunka alapja lehet. Könyvünkben a szervestrágyázás, a szilárd- és folyékony-műtrágyázás gépi technológiájával foglalkozunk, s ott, ahol szükségesnek látszott, bemutatjuk a jellegzetes gépi megoldásokat is. Felhívjuk az olvasó figyelmét arra, hogy a Mezőgazdasági Kiadó a közelmúltban már kiadott egy-egy részterülettel foglalkozó művet (Ábrahám L.: A szerves trágyák kezelése és felhasználása. Bp., 1980; Dorogi I. és tsai.: Agrokémiai társulások és telephelyeik kialakítása, Bp., 1980), s ez munkánkat könnyebbé tette. Ennek ellenére nem térhettünk ki témakörünk minden részletére. A rendelkezésünkre álló terjedelem korlátozott volta a sokrétű és igen kiterjedt kísérletek azok kis területének ismertetését engedte csak meg. A részletek alaposabb megismerését kívánó olvasóink számára adjuk meg az irodalomjegyzéket a téma további tanulmányozásához.