a fizika elvei

Kiadó: Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 1971
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 749 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

FÜLSZÖVEG
Korábban közkeletű meghatározás szerint: a fizika az élettelen természet olyan megnyilvánulásaival foglalkozik, amelyek nem járnak az anyagi minőség megváltozásával. Hogy valójában mi a fizika és hogy miben különbözik a rokon tudományoktól, arról az említett definíció modernizálása sem adhat számot. "A rokontudományokkal, így a csillagászattal, kémiával, ásványtannal a fizika mindig szoros kapcsolatban állt. A köztük meghúzott határokat jórészt külsőleges különbségek - mindenekelőtt a készülékek különbözőségei - jelzik, éppen ezért e határok nagyon gyakran elmosódottak." (M. Laue: A fizika története, Gondolat, 1960. 8. old.) Néhány mondatba tömörített jellemzés már ezért sem pótolhatja azt, amit e tudomány egészének kifejtése nyújt. A mégis megkívánt előzetes tájékoztatás legjobban akkor éri el célját, ha általánosan jellemzi azoknak az alapelveknek az összességét, amelyek segítségével a fizika tárgykörébe eső jelenségeket egységes rendszer részeiként tudjuk szemlélni. Mivel a fizika az anyagi világ legalapvetőbb megnyilvánulásaival foglalkozik, tárgyát illetően a legegyszerűbb és - tudományos rendszerét tekintve - a legfejlettebb természettudomány. Ez utóbbi szinte szükségszerű, hiszen minél kevésbé összetett a vizsgált tárgy, annál több lehetősége van az egzakt elmélyülésnek. Egyúttal ennek köszönhetjük, hogy az a nézőpont, amelynek alapján az anyagi világ bizonyos általános érvényű törvényeit a fizika részeként tartjuk számon, problémamentesen adott.
A fizika tárgya az anyag. Az anyag öntevékeny szubsztancia: változásainak oka önmagában van. A fizika e szubsztanciának azokkal az attribútumaival foglalkozik, amelyek az öntevékenység lehetőségeit és korlátait egyaránt megszabják. Az anyag úgynevezett megmaradó tulajdonságait bizonyára az attribútumok közé sorolhatjuk. Ezek közül egyesek az anyag minden megjelenési formájában megtalálhatók. E megmaradási tételekben jut egyaránt kifejezésre mind az anyag megmaradása, mind pedig a soha meg nem szűnő dinamizmus is. A dinamizmus konkrét okaként a kölcsönhatást tekintjük, amit ugyancsak - kölcsönhatási típusonként más és más - megmaradási illetve meg nem maradási tételek jellemeznek. A speciális fizikai rendszereknek a többitől való egzakt megkülönböztetésére (jobb szó híján) állapothatározók és állapotegyenletek szolgálnak. Vissza
TARTALOM
Előszó 5
A FIZIKA ELVI ALAPJAI
A fizikai mennyiség (Fényes Imre) 17
A fizikai mennyiségek fogalmi meghatározása, skálatörvények, mérés 17
A fizikai mennyiségek függése a vonatkoztatási rendszertől (I.) 19
A fizikai mennyiségek függése a vonatkoztatási rendszertől (II.) 27
A fizikai egyenletek homogenitása, egységek, fizikai dimenziók. Extenzív és intezív mennyiségek 30
Fizikai szimmetria és ahsonlóság. Megmaradási tételek és modellek 34
A klasszikus és a relativisztikus fizika alapjai (Fényes Imre) 37
Tér, idő, mozgás. A Galilei- és Lorentz-transzformáció 37
Az euklidészi tér és a Minkowski-világ 41
Kinematika 44
Dinamikai alapfogalmak 49
Kiterjedt (összefüggő) anyagi rendszerek (A klasszikus térelmélet alapjai) 51
Mechanika (Fényes Imre) 60
PONTMECHANIKA 60
Az impulzustétel és a Newton-féle axiómák 60
Az energiatétel 62
Az impulzusmomentum tétele. Erőnyomaték 66
A tömegközéppont tétele. a mozgásegyenletek tíz integrálja 68
Gyorsuló koordinátarendszerek. Tehetetlenségi erők 70
Kényszerfeltételek. Kényszererők 74
A mechanika formális elvei. Kanonikus formalizmus 5
A MEREV TEST MECHANIKÁJA 80
KONTINUUMOK MECHANIKÁJA 85
Kontinuumok mechanikai deformációjának általános jellemzése 85
Szilárd testek mechanikai deformációja 92
Anizotrop kontinuumok (kristályok) szimmetriatulajdonságai 97
Az anyag kristályos és amorf állapota 97
A kristály projeciói 99
Szimmetriaoperációk 100
Kristályrendszerek és osztályok 107
A rugalmassági modulusoknak a kristályosztálytól függő tulajdonságai 108
Hullámmozgás. Az akusztika elvi alapjai 112
Folyadékok és gázok áramlása. Belső súrlódás és közegellenállás 116
Az ideális áramlás 121
Az elektromágneses tér (Fényes Imre) 128
Az elektromágneses tér általános jellemzése 128
Mérlegegyenletek, megmaradási tételek 132
Az elektromágneses tér jellemzése a Maxwell-egyenletekkel 138
Az elektrosztatikus és a magnetosztatikus tér 141
A stacionárius elektromágneses tér 145
A kvázistacionárius áram 148
A tetszőleges változású elektromágneses tér. Az elektromágneses sugárzás 152
Az elektrodinamika relativisztikus formája 157
A gravitációs tér (Fényes Imre) 163
A tömegvonzás Newton-féle elmélete. A sztatikus gravitációs tér 163
A bolygómozgás törvényei 165
A Föld nehézségi erőtere. A súlyerő 168
Az általános relativitás elmélete 171
Kvantumelmélet (Fényes Imre, Székely Sándor, Erdélyi Sándor, Nagy Tibor) 178
A KVANTUMELMÉLET ALAPJAI 178
A klasszikus fizika és a kvantumelmélet viszonya 178
Eseményalgebra. Klasszikus és kvantumlogika 180
A klasszikus és a kvantumfizika közös matematikai modellje 189
A kvantumelmélet teljes matematikai modellje: az absztrakt Hilbert-tér 193
Az állapot és a fizikai mennyiség jellemzése a kvantumelméletben. A kvantumelmélet valószínűségi jelentése 204
A felcserélési reláció 211
Kvantumfizikai rendszerek egyesítése és részekre bontása 218
Összefoglalás 221
KVANTUMMECHANIKA 221
Pontmechanikai mennyiségek operátorai 221
Dobozba zárt részecske. Szabad részecske 230
Téglatest doboz. Heisenberg-féle határozatlansági reláció. "Impulzus" doboz 230
A gömb-doboz. Az impulzusmomentum 236
A harmonikus lineáris oszcillátor 240
Mozgás centrális erőtérben. A hidrogén-atom 248
A mérési és a spontán folyamat viszonya. A dinamikai egyenlet 252
A "szemléletes" kvantummechanika 255
Közelítő számítási módszerek 263
TEREK ÉS ELEMI RÉSZEK KVANTUMELMÉLETE 268
A térmennysigéek operátor-reprezentációja 268
Kvantumelektrodinamika 269
Fok-reprezentáció, második kvantálás. Többtestprobléma 273
A Dirac-egyenlet; az elektrontér kvantálása 278
Heisenberg nem-lineáris elmélete 285
Az elemi részek 288
Az elemi részek szimmetriái és a kvarkok 300
Az SU(2)-szimmetria 301
Az SU(3)-szimmetria. A Sakata-modell és a "nyolcas út" 303
Kvarkok 306
Gyenge kölcsönhatások 309
Az atommagok Béta-bomlása. A neutrino és az antineutrino 309
Paritássértés 313