A démoni filmvászon

Semmiképpen se várja az olvasó, hogy a német film teljes, átfogó történetét kapja itt kézhez. Kicsit mindig bizalmatlan vagyok az olyan filmtörténetekkel szemben, amelyek az általános tájékoztatásnál többet kívánó olvasót rengeteg cím száraz felsorolásával zavarják össze. Hiszen semmi lényegeset nem tud meg sem olyankor, mikor egy-egy filmnek a rövid tartalmi vázlatát olvashatja el, sem olyankor, mikor, pár sorral lejjebb, más filmeknek "érdekes beállításait" dicsérik neki eléggé ködösen. Az ilyen eljárás egyátalán nem domborítja ki egy film lényegét és értékét, vagy csupán félig-meddig érvényes elemzéssel szolgál.
Hogy egy nép filmtörténetét nagy vonalakban felvázoljuk, szerintem a stílusismeret és stílusfejlődés olyan módszereit célszerű alkalmazni, amelyeket a művészettörténészek dolgoztak ki. Ez azt jelenti, hogy minden egyes, az összfejlődés szempontjából fontos filmet meg kell vizsgálni, amelyre vagy jól emlékszünk még, vagy amelyet retrospektív előadáson újra levetítettek nekünk.
Ezután elegendő, ha folytatjuk a művészettörténeti eljárást, értelmezzük minden egyes kvalitásos filmrendező stílusát, technikáját, művészi fejlődését, s végül kikristályosítjuk az egyes fejlődési szakaszok stiláris tendenciáit, amit az tesz lehetővé, hogy immár kellően nagy a távlatunk a régebbi korszakok filmjeire.