Az élet virágának ősi titka I-II. (egybekötve)

Drunvalo: Az élet virágának ősi titka

Thoth elmondása alapján Ádám és Éva ideje után egy jelentős tengelyváltozás következett be, melynek eredményeképpen a földrész elsüllyedt és egy másik földtömeg emelkedett ki a Csendes óceán vizéből Ezt ma Lemuriának nevezzük. Thoth szerint Ádám utódai itt telepedtek le és fejlődtek szabadon. 65-70.000 évig időztünk Lemurián. Gyorsan lépkedtünk az evolúciós ösvényen, számos kísérletet hajtottunk végre önmagunkon és igen sok fizikai változást foganosítottunk a testünkben. Megváltoztattuk csontrendszerünket, különös hangsúlyt fektettünk a gerincre és a koponyára. Javarészt jobb agyféltekés, női természetű lények voltunk. Egy evolúciós ciklusban minden esetben dönteni kell arról, hogy a férfi vagy a női jelleg lesz-e a domináns. Fajunk női jelleget vett fel. kutatások: Társadalmunk először 1910-ben adott hitelt annak az elképzelésnek, miszerint Lemuria valóban létezett. Nem igazán emlékszünk a részletekre ezzel kapcsolatban, mivel 1912-ben változás történt evolúciónk folyamatában. A hatalmas katasztrófába torkollott kísérletet tulajdonképpen 1913-ban végezték, s személyes meggyőződésem (értsd az író - Durnvalo) szerint az Első Világháború kirobbanása ennek a kísérletnek tudható be. Ezután nem voltunk már többé azok, akik azelőtt. Az Első Világháború előtt az USA spirituális növekedési mintája egészen hasonló volt a maihoz. Az emberek rendkívül nagy érdeklődést mutattak a spirituális és pszichikus művek, a meditáció, az ősi múlt megismerése és hasonló természetű dolgok iránt. Sokan tanulmányozták Atlantisz és Lemuria létezésével kapcsolatos területeket továbbá rendkívül sok, a maihoz hasonló gondolati mintával találkozhattunk abban az időben. Az Első Világháború kitörésekor álomba merültünk és nem is igen tértünk magunkhoz egészen 1960-ig. Ám a korallokkal kapcsolatos, Lemuria létezését bizonyító felfedezések, amelyeket 1910-ben tettek, igazán figyelemre méltóak voltak. A korall kizárólag a vízfelszín alatt 45 méter mélységig terjedő rétegben növekszik. Úgy sejtem, 1910-ben a Csendes Óceán feneke magasabban feküdt, mint manapság, mivel az óceán felszínén látható korallgyűrűk sora nyúlt a Húsvét-szigetektől a távoli messzeségbe. A tegerfenék egyébként folyamatosan emelkedik és süllyed. Lehet hogy nem mindannnyian értesültünk róla, ám az Atlanti óceán-feneke 1969 decemberében több mint 3km-t emelkedett (lsd. Life magazin 1970. januári kiadása).



A Bermuda területén számos sziget tört hirtelen felszínre. Néhányuk még ma is látható, a legtöbbjük azonban újra a hullámok alá merült. Azokban az időkben, amikor Platon leírást adott Atlantiszról, a görögök a Gibraltári szoroson túl csak nagy nehézségek árán tudtak hajózni, minthogy a víz azokon a területeken csupán 3-4,5m mélységű volt.
Ma a tengerfenék ismét a mélységekbe vész. A Csendes-óceánban felfedezett korallgyűrűk becslések szerint 550m mélységben fekszenek. Ez azt jelenti, hogy eredetileg a gyűrűk belsejében szigetek helyezkedtek el, mivel a korall csak a vízfelszín közelében képes növekedni. Márpedig, ha a gyűrűkre 550m mélységben találtak, az arra utal - mivel45 m alatt nem képesek tovább fejlődni - hogy a korallgyűrűk lassanként süllyedtek a mélybe. 1910-ben a messzeségbe nyúló korallgyűrűk látványa arra a következtetésre vezette a kutatókat, hogy ezen a területen valaha számos szigetnek kellett lennie.
tanítások: A lemúriai civilizáció nagyon fejlett volt, végül Lemuria nagy részét mégis elnyelték az óceán hullámai. Ay éa Teje neve fennmaradt. Ez a pár valami olyat tett, amihez azelőtt soha senki sem folyamodott, legalábbis a mi evolúciós ciklusunkban nem. Rájöttek arra, hogy ha a szeretkezést egy bizonyos módon végezzük és közben meghatározott módon lélegzünk, a gyeremekáldás különleges módon valósul meg, továbbá halhatatlanná lehet vele válni. Ay és Teje alapítottak egy iskolát. A jelen ciklusban ez volt az első misztériumiskola és a Nakaal Misztériumiskola nevet viselte (lsd tantra.) Az iskolában a feltámadás vagy égbe emelkedés tantrán keresztüli megvalósítását tanították.



Mielőtt Lemuriát elnyelték az óceán hullámai, mintegy ezer embert képeztek ki, ami 333 háromtagú családot jelent. Ők elsajátították az iskolában tanítottakat, a szeretkezés ezen formáját, ahol ténylegesen nem értek egymáshoz (interdimenzionális szeretkezés). Lemuria kezdett olyan hellyé formálódni a tanítások által, ahol pár évezred leforgása alatt az egész faj egy új tudatküszöb átlépésére válhatott volna képessé. Bár sokat fejlődek a lemúriak, tudatszitjük egy 12 éves gyermek tudatának felet meg. Isten szemlátomást nemet mondott a továbbfejlődésre, az idő nem volt megfelelő erre. Épphogycsak elkezdték a munkát, amikor Lemuria víz alá merült. Már jó előre, teljes bizonyossággal tudták, hogy Lemuria el fog süllyedni. Tulajdonukat a Titicaca tóhoz, a Shasa hegyhez és más helyekre menekítették. Thoth elmondása szerint, Lemuria elsüllyedése és Atlantisz kiemelkedése ugyanabban az időben, egy másik pólusváltás következtében zajlott le.... ATLANTISZ... a megfelelő idő elérkeztével a Nakaal iskola tagjai Atlantisz Atlantisz felszínén spirituálisan megjelenítették az emberi agy sajátos rendszerét, amit Lemurián kidolgoztak. Céljuk egy újfajta tudatosság megteremtése volt. Thohth szerint először a sziget középvonalán egy kb. 12m magas és 6m vastagságú, a sziget két felét egymástól elválasztó falat húztak fel. A szó szoros értelmében a vízben kellett gázolniuk, ha át akartak jutni egyik oldalról a másikra. Majd erre a falra merőlegesen egy másik falat, kisebb falat emeltek, amely a szigetet most már 4 részre osztotta. Ezután a Nakaal Misztériumiskola ezer tagjának egyik fele - természetüktől függően - a sziget jobb oldalán, másik fele a bal oldalán telepedett le. Hogy ki melyik felet választotta, nem a nemiségtől, hanem a tudati beállítottságtől függött (nőies vagy férfias energiát képviselt.) A sziget két fele teljesen elválasztott volt egymástól, csak nagyon kevesen járhatták be mindkét felét...
A következő lépésben az Életfa körvonalait Atlantisz felszínére vetítették.. de a 10 helyett 12 kör szerepelt, a 11. és 12. körív a kontinensen kívülre került. Az egyik Udal szigetén helyezkedett el, a másik pedig Atlantisz déli vizeiben fürdött. Az Életfa képét rendkívüli pontossággal vetítették ki. Vannak arra utaló jelek, hogy az Életfa gömbjeit az atlantiszi városok méretének és alakjának meghatározásához használták. Ahogy Platon látta Alantisz fővárosát: három, egymástól vízzel elválasztott földgyűrűből állt.Atlantisz elméje, a Nakaal Misztériumiskola hirtelen, egyetlen nap leforgása alatt életet lehelt az Atlantisz felszínén elhelyezkedő Életfába. Ez a mozzanat az életfa minden egyes körében energiaörvényt keltett. Miután az örvények mozgásba lendültek, Atlantisz elméje pszichikus kommunikáció útján magához szólította Lemuria szülötteit. Az Észak-és Dél-Amerika nyugati partjainál és más helyeken letelepedett gyermektudatosságú lemuriaiak a vonzásnak engedelmeskedve megindultak Atlantisz irányába. Nagyméretű vándorlás vette kezdetét, letelepedtek és nekiálltak városaik felépítéséhez. A 10-ből 8 központba telepedhettek le, a maradék két energiaörvény senkit sem jatott uralma alá, egyetlen ember sem telepedett oda.