Fűtőerőművek és távhőrendszerek (323 ábrával) - Saját képpel
- 452 oldal
- Kötés: kemény kötés
- jó állapotú antikvár könyv
- Szállító: Antikvár Könyvkínáló
- Saját képekkel (állapotfotó). Keveset forgatott, jó állapotú példány. Könyvízelítő: "Belelapozás". Az első gerincélen pici kopás látszik (ld.borítókép). 323 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: 31365. Példányszám: 1750.
Ismertető: A könyv a kapcsolt energiatermelést megvalósító fűtőerőműveket és a hozzájuk kapcsolódó távhőrendszereket 15 fejezetben tárgyalja, a különböző típusú hőkörfolyamatokat egységes termodinamikai szemlélettel tárgyalja, az SI egységeket használva. Az ipari erőművek, fűtőerőművek, távfűtések tervezésével és üzemeltetésével foglalkozó szakemberek mellett a műszaki egyetemi hallgatók is haszonnal forgathatják a könyvet az energetikai képzés keretében.- További ismertető. "Belelapozás". - - - - Tartalom:
Előszó 11
Fontosabb jelölések 17
A kapcsolt energiatermelés energetikai alapjai 21
Kapcsolt és közvetlen energiatermelés 21
A kapcsolt energiatermelés energetikai mutatói 26
A kapcsolt energiatermelés gazdasági mutatói 30
Ideális kapcsolt engergiatermelés 37
Ideális kondenzációs és ellennyomású körfolyamat 37
Az ideális ellennyomású energiatermelés energetikai jellemzői 40
Az energetikai mutatók és a teljesítmény kapcsolata 45
A kapcsolt energiatermelés veszteségei 48
Energetikai veszteségek 48
Veszteségek figyelembevétele az energiaátalakítás mutatóiban 52
Veszteségek hatása az elérhető hőmegtakarításra 58
A kapcsolt energiatermelés szabályozásának vesztesége 63
Optimális energiaveszteségek 64
Fűtőerőművek távhőrendszerei 76
Fogyasztói hőigények 76
A közvetlen és kapcsolt hőtermelés megosztása 82
Fűtőerőműves távhőrendszerek 89
A függőparaméterű elosztóhálózat rendszerei és jellemzői 91
Városi fűtőerőművek és kazántelepek kooperációja, függőparaméterű gerincvezetékrendszerek 98
Távolsági hőellátás, független paraméterű hőszállító rendszerek 107
Fűtőerőművek gőzkörfolyamata 118
Megcsapolásos tápvíz-előmelegítés 120
Újrahevítés és gőzszárítás 144
Kezdőparaméterek 152
Gőzkörfolyamatú fűtőerőművek alapvető típusai 163
Ellennyomásos fűtőblokkok 167
A fűtővíz-melegítés rendszere 167
Az ellennyomású fűtőturbina kialakítása és üzemviszonyai 173
Az ellennyomású fűtőblokkok jellemzői 176
Segédkondenzáció 184
Kondenzációs fűtőblokkok 196
A hőkiadás lehetősége és mértéke 196
Fűtésre tervezett kondenzációs fűtőblokkok felépítése 199
Fűtési hőkiadás megoldása nagynyomású kondenzációs blokkokból 208
A kondenzációs fűtőblokkok fűtőüzemének energetikai jellemzői 209
A kondenzációs üzem jellemzői 218
Korszerű kondenzációs fűtőblokkok 223
Nukleáris fűtőblokkok 233
A nukleáris fűtőblokkok felépítését és jellemzőit befolyásoló tényezők 233
Vízhűtésű atomreaktorokhoz kapcsolódó telítettgőz-körfolyamatú nukleáris fűtőblokkok 238
Nukleáris hőellátás nagy hőmérsékletű gázhűtésű reaktorokból 249
Nukleáris fűtőművek 252
Gázturbinás fűtőblokkok 257
Gázturbinás kapcsolt energiatermelés 257
Nyitott gázturbinás fűtőegységek 262
Díesel- és gázmotoros fűtőegységek 276
Zárt gázturbinás fűtőegységek 276
Kombinált gáz/gőz körfolyamatú fűtőblokkok 280
Fűtőgázturbina és kondezációs fűtőblokk összekapcsolása a távhőrendszerben 281
Gázturbina hőhasznosítása a kondenzációs fűtőblokk táprendszerében 282
Gázturbinához kapcsolt hőhasznosító fűtőblokk 285
Atmoszferikus gőzkazánban kombinált gáz/gőz körfolyamatú fűtőblokk 289
Feltöltött gőzkazánban integrált gáz/gőz körfolyamatú fűtőblokk 295
Gőzszolgáltató erőműblokkok 299
Központi gőzellátás 299
Gőzkörfolyamatú gőzszolgáltató blokkok 302
Nukleáris gőzszolgáltató blokkok 313
Gázkörfolyamatú gőzszolgáltató blokkok 316
Fűtőművek, forróvízkazánok 320
Gőzkazánok vagy forróvízkazánok? 320
Forróvízkazánok vízrendszere 322
Forróvízkazános fűtőművek hőkapcsolása 329
A forróvízkazánok tüzelése 331
Szénhidrogén-tüzelésű forróvízkazánok 333
Széntüzelésű forróvízkazánok 343
Szállítható forróvízkazánok 345
Városi és ipari fűtőerőművek 349
Tüzelőanyag-költségek 349
Beruházási költségek 356
Városi fűtőerőművek beépített hőteljesítménye 361
Hőtárolás városi fűtőerőművekben 364
Fűtőerőmű és fűtőmű gazdasági összehasonlítása 368
Kondenzációs erőművek átalakítása fűtőerőművé 373
Távolsági hőellátás 377
A távolsági hőellátás indokoltsága 377
Távolsági forróvízszállítás 379
Távolsági gőzszállítás 391
Hőtermelés és hőszállítás együttes optimalizálása 395
A távolsági hőellátás gazdasági értékelése 402
A távhő szerepe a városok energiaellátásában 407
Városok hőellátása 407
A távhő és a kapcsolt energiatermelés átfogó megítélése 422
Távhő és környezetvédelem 431
Irodalomjegyzék 444
Tárgymutató 451
- - - - - A távhő múltja a múlt század végéig nyúlik vissza. Az első távfűtés 1880 táján az Egyesült Államokban, Bostonban valósult meg. Európában az első távfűtést az 1890-es évek elején létesítették a hamburgi városháza fűtésére, ezt követte a drezdai távfűtés egy évtizeddel később. Ezek után a század elején a budapesti Országház hőellátására épült távfűtés a mai Balassi Bálint utcából. Az 1920-as években sorra létesült még távfűtés Hollandiában, Kanadában, Dániában, Franciaországban és Prágában. A Szovjetunióban az első városi távfűtést 1924-ben Leningrádban, az első ipari hőszolgáltatást 1928-ban Moszkvában építették. Az 1930-as években megindult általános fejlődést a második világháború szakította félbe. Az újabb intenzív fejlesztés a második világháború után következett, amikor az újjáépített városokat nagyrészt távfűtéssel láttak el. A szocialista országok általában az első népgazdasági tervek kidolgozásakor kezdték el a távhőellátás szélesebb körű bevezetését.