Báró Dévay Pál altábornagy 1735-1800
- 414 oldal
- kemény kötés
- ISBN:
Előszó: Báró Dévay Pálnak hadi eseményekben és vitézi érdemekben gazdag pályafutása eddig elkerülte történetíróink figyelmét. Marczali Henrik ugyan említi nevét a Magyar Nemzet Történetében, sőt vitéz fegyvertársai között első helyre teszi, a mikor megállapítja, hogy a franczia háborúk első szakában (1796-ig) a magyar vezérek közűl kűlönösen Dévay Pál, Benyovszky, Mészáros és Kray tűntek ki;[4] közelebbit azonban eddig nem tudtunk sem fegyvertényeiről, sem egyéb életkörülményeiről. Pedig Dévay neve megérdemli, hogy egyenlő fénynyel ott ragyogjon a XVIII. század azon egyéb vitéz lovas vezéreinek tündöklő sorában, a kik a század derekán lojális lelkesedéssel megmentették és megszilárdították Mária Terézia trónját, s a század alkonyán ismét dicsőséget és becsületet szereztek a magyar névnek a franczia köztársasággal vívott gigászi küzdelmekben.