A paszabi tanító
- 321 oldal
- cérnafűzött, keménytáblás
- ISBN:
Turi Sándor (1891-1959) 48 évig tanított egy kis szabolcsi településen, Paszabon. Néptanító volt, a szó eredeti értelmében, de jóval több is annál: a falu orvosa, ügyintézője, felvilágosítója, nevelője, lelki istápolója. Tanácsokat adott, kérvényeket írt, gyógyított, vetítéseket rendezett, könyvtárat létesített, kórust és színházi előadásokat szervezett, előmozdította a falu kulturális felemelkedését. Kezdeményezte a híressé vált paszabi szőttes mintáinak összegyűjtését és az asszonyoknak munkát adó szövőműhely létrehozását. Mindemellett régészeti ásatásokat végzett, és évtizedeken át gyűjtötte a falu tárgyi emlékeit és szellemi megnyilatkozásait.
Népismereti, nevelési előadásai, néprajzi kutatómunkája révén országosan is felfigyeltek tevékenységére. Otthonában néprajztudósok, múzeumigazgatók, festőművészek, pedagógusok, egyetemi hallgatók keresték fel, köztük olyan neves személyiségek, mint Illyés Gyula költő, Maácz László tánckutató, Kerényi László népdalkutató, Boross Géza képzőművész, Móricz Miklós közgazdász. Szoros kapcsolatban állt Kiss Lajos nyíregyházi múzeumigazgatóval, Ortutay Gyula néprajzkutatóval, Újszászy Kálmán sárospataki teológussal, gyűjteményvezetővel; munkájukat adatközlők felkutatásával és gyűjtéssel segítette.
Ez a könyv régi adósságot törleszt: egy sokoldalú, színes személyiség életéről és munkásságáról kíván képet adni. Mint a sorsközösségként vállalt falu lakóinak, neki is sajátos észjárása, humorral párosult, adomákkal fűszerezett, ízes fogalmazásmódja volt. Ma, amikor zajlik a kirajzás a városokból, és vonzóvá vált a nyugalmas, egészséges vidéki élet, felértékelődik Turi Sándornak a falu és a magyar kultúra iránti elkötelezettsége.
Az írásaiból és a róla szóló megemlékezésekből válogatott, korabeli fényképekkel illusztrált kötet nemcsak fontos kordokumentum, hanem ma is élvezetes olvasmány.