Novella (fametszésű könyvdíszekkel, gyönyörű kiadása) saját képpel

ELŐSZÓ
Részlet:

Kora reggel sürü őszi köd takarta még a hercegi palota tágas udvarát s a ritkuló fátylon keresztül már többé-kevésbbé ki lehetett venni - kit lóháton kit gyalog - sürgő összevisszaságában az egész vadásznépet. Meg lehetett különböztetni a legközelebb állókat, amint serény munkájukat végezték; meghosszabbították, rövidebbre fogták a kengyelt, puskát és tölténytarsolyt nyújtogattak egymásnak, megigazították borztarisznyájukat, a kutyák pedig türelmetlenségükben ezalatt majd hogy magukkal nem vonszolták azokat az embereket, akik porázon tartották őket. Itt-ott egy-egy paripa is élénkebben ficánkolt; vagy tüzes természete ösztönözte vagy sarkantyúval ösztökélte lovasa, akiben még itt a félhomályban is volt annyi hiuság, hogy mutogassa magát. Valamennyien azonban a herceget várták, aki fiatal nejétől búcsúzkodott s tovább maradt a kelleténél. Vissza