Trauma és narratíva

Békés A. Vera könyve a holokausztról szóló személyes elbeszélések pszichológiai sajátosságait kutatja, abból a szempontból, hogy a traumatikus események felidézésének és narratívummá alakításának módjai miként változnak az idő múlásával. A kutatás alapjául szolgáló szövegbázisok három különböző szövegbázisból származnak: a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (DEGOB) által 1945-46-ban készített jegyzőkönyvekből, az 1980-as években készült második generációs mélyinterjúkból, valamint a 2000-es évek elején a Közép-Európai Kutatási és Dokumentációs Központ Centropa) keretében holokauszt-túlélőkkel készített interjúkból. A nemzetközi szakirodalomban is egyedülálló kutatás tudományos eredményei módszertani és elméleti szempontból egyaránt figyelemreméltóak. A könyv fontos hozzájárulás a holokauszt-trauma és általában a negatív életesemények hatásának és feldolgozásának megértéséhez, éppen ezért pszichoterapeuták, pszichológusok és más segítő foglalkozásúak éppúgy érdeklődéssel olvashatják, mint a holokauszt kutatásával foglalkozó társadalomtudósok.
Erős Ferenc