Magyar-georgiai irodalmi kapcsolatok
- 318 oldal
- Kötés: papír / puha kötés
- jó állapotú antikvár könyv
- Szállító: Tűzőr Antikvárium
- A lapszélek kissé koszosak.
- karcos borító
- könyvtári
A kaukázusi Grúzia - újabban használatos névformával: Georgia - nemcsak földrajzilag tartozik Európához, hanem szellemi értelemben is; a grúz irodalom mindenkor igyekezett együtt lélegezni Európával és benne a magyar irodalommal. Sok-sok közös vonása van az egymástól távol élő két nemzet irodalmának: Petőfi igen népszerű költő a Kaukázusban, Galaktion Tabidze szimbolizmusa Adyéval rokon, Ilia Csavcsavadze, a költő-államférfi példaképe Kossuth Lajos volt, az első grúz nyomdai betűket Tótfalusi Kis Miklós metszette, Rusztaveli Tigrisbőrös lovagjának klasszikus illusztrátora Zichy Mihály volt. Mindeme irodalmi kapcsolatok szisztematikus, teljes körű és beható számbavétele Babirák Hajnalka e tárgyban egyedüli monográfiája. ; Az általános kapcsolattörténeti áttekintés után a szerző számba veszi Grúzia jelenlétének nyomait a magyar irodalom történetében Csokonai A Háfiz siralma című költeményétől a prózai emlékeken át Szepesi Attila kaukázusi ihletésű, újabb keletű verseiig; majd áttekintést ad a grúz irodalom magyar fordításának történetéről, a grúz kulturális tematikának a hazai sajtóban való nyomairól. A kötet második része a Magyarország-tematikának a grúz irodalomban elfoglalt helyét térképezi föl: a vándorló magyarság kaukázusi jelenlététől a 19. században elevenné váló szellemi kontaktuson át Zviad Gamszahurdia verseiig, André Karbelasvili Budapesten Masztiára emlékezem (1987) című könyvéig vagy a kortárs grúz költők (pl. Karlo Kaladze vagy Fridon Halvasi) számos verséig. Ugyancsak sajtótörténeti visszapillantással zárul a grúz kultúra Magyarország-képének bemutatása. Babirák Hajnalka valamennyi szóba kerülő költőt, írót előbb általánosságban mutat be, rövid pályaképet ad róla, majd behatóan elemzi munkásságának azt a részét, amelyet a grúz, illetőleg magyar motivika határoz meg. ; Kézikönyv-értékű a kötet zárórésze: a terjedelmes Jegyzetek az emlegetett írók életrajzi kislexikonát is közlik, majd bibliográfiai összeállítások találhatók, szakirodalmiak és fordításirodalmiak egyaránt (magyarul és grúz tipográfiával), végül táblázatok zárják a téma alapvető kézikönyvének számító monográfiát - amely nagy könyvtárak prézensz részlegeiben helyezendő el.