Sóvárgás és szenvedés

Az addiktív keresés mélylélektani megközelítése

Hoyer Mária - egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Alkalmazott Pszichológia Tanszékének vezetője, klinikai és addiktológiai szakpszichológus. Droghasználó fiatalok kezelésével,hozzátartozói konzultációval foglalkozik, korábban a Nyírő Gyula Kórház Drogambulanciáján, valamint a Kék Pont Drogkonzultációs Központ Ambulanciáján dolgozott. Jelenleg a Gellérthegy Magánrendelés keretein belül foglalkozik addikciós problémákkal, oktatással és kutatással.

"Drogproblémás, drogfüggő fiatalok terápiájában Magyarországon szakemberek körében a kezdetektől fogva jelentős szerepet kapott a pszichoanalitikus megközelítés (a megértő és értelmező szemlélet és terápiás módszer). Ennek a magyarázata nem csupán abban rejlik, hogy nálunk a pszichoterápiás képzésben kezdetben az analitikus iskola gyakorolta a legdöntőbb befolyást. A terapeuták körében a legtöbben ezt a gondolkodásmódot és technikát tanulták meg. Talán inkább az lehetett a fő ok, hogy a pszichoanalitikus viszonyulás segítette a »drogosokkal«, a »narkósokkal« foglalkozó orvosokat és pszichológusokat legjobban abban, hogy a betegek és társas környezetük kaotikus világában észrevegyék a lélektani összefüggéseket, és megpróbálják ezek feltárásán át helyreállítani a belsőélmény-feldolgozási és önszabályozási rendszert, és ezáltal a droghasználat és a drogos életforma feladása, valamint az adaptív lelki működésmód helyreállítása felé vezetni őket.
E könyv szerzője egyike azon úttörőknek, akik a kábítószerek és drogos viselkedési zavarok nagyarányú megjelenését követően (az első speciális járóbeteg-ellátó intézményekben) megindították a pszichoanalitikus jellegű kezeléseket. Természetesen itt nem igazi pszichoanalitikus terápiák történtek, még ha a pszichoanalitikus elméletben az Eissler által ajánlott »paraméterváltást« – vagyis a klasszikus terápiás szabályoknak a súlyos pszichopatológiához alkalmazó engedményes, lazább, módosított használatát – is próbálta volna valaki alkalmazni. Drogbetegekkel szinte lehetetlen ambuláns módon igazi terápiát folytatni. Ez talán terápiás közösségekben, eszmei értékek körül szerveződő életformaműhelyekben valósítható meg. Ám drogfüggő emberekkel is létrehozható terápiás kapcsolat. Felbukkanó nehézségeikben lehet őket segíteni. Kezelhetetlen feszültségeik, zavaró értelmi görcseik feldolgozásába be lehet vonni a szülőket, és lehet próbálkozni a családi rendszerfolyamatok javító befolyásolásával.”
(Dr. Buda Béla)