Kárpátalja a peresztrojka és a magyarországi rendszerváltoztatás erőterében - Magyar levéltári dokumentumok 1985-1994 - I. kötet (1985. április - 1990. május)

A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárban - a 30 éve szabadon emlékprogram keretében - 2022-ben vette kezdetét egy kutatási projekt, melynek célja a Kárpátalja történetére vonatkozó, 1985-1994 között keletkezett hazai levéltári forrásanyag feltárása, feldolgozása és tudományos igényű közreadása volt. A kutatómunka során fellelt archív anyag mennyisége ennek a dokumentációnak a kronologikus szétbontását és két önálló kötetben való megjelentetését tette szükségessé. Ennek a sorozatnak az első kötetét tartja a kezében az Olvasó. Magyar szempontból Kárpátalja 1985-1994 közötti történelmének legfontosabb fókuszpontja, és - attól elválaszthatatlan módon - a kötetsorozat elsődleges megközelítési kerete az ottani magyar kisebbség helyzetének és sorsának alakulása. Magyarországon a történelmi korszakhatárt is kifejező rendszerváltoztatás a nemzetpolitikában is minőségi fordulatot hozott a korábbi kommunista kormányzatok határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatos - igaz, 1989-1990-ben egyre pragmatikusabbá váló - kurzusához képest. Az első kötet kronológiai keretei ezért az 1985. március 11-től 1990. május 23-ig tartó időszakot ölelik fel, a kezdetét a szovjet pártvezető regnálásának első napja, míg a végét az Antall József vezette demokratikus kormány megalakulásának napja jelöli ki. A kötet dokumentumait olvasva választ kapunk arra a kérdésre, hogy a kárpátaljai magyarságnak honnan kellett elrugaszkodnia a politikai és társadalmi kibontakozás irányába, milyen perspektívái és dilemmái voltak a kisebbségi önszerveződésnek a peresztrojka feltételrendszere felől nézve. A dokumentumokat egy bevezető tanulmány előzi meg, amely a kárpátaljai magyarok 1980-as évekbeli tömeges Magyarországra telepedésének hátterét és mozgatórugóit világítja meg. Ez a probléma, mindamellett, hogy a kárpátaljai magyarság történetének egy napjainkig feltáratlan vetülete és kibeszéletlen sorskérdése, önmagában véve kiváló megközelítésül szolgál annak az állapotnak a leírására, amelyben a gorbacsovi Szovjetunióban bekövetkező földrengésszerű változások érték a magyarságot.