Az elveszejtett turáni örökség - Szép állapotú.

„Annak a bizonyos középkori sötétségnek a fátyla, vagy az árnya még mindig felettünk lengedez! Még manapság is hajlamosak az emberek arra, hogy aki az Ószövetséggel (de általában vallás-filozófiákkal) foglalkozik, arra megjegyzést kockáztat meg, hibáira, ellentmondásaira rámutat: istentelen, vallástalan, ateista és semmi ideált nem tisztelő embernek tartja, főleg akkor, ha ezeket az írásokat, vagy gyűjteményeket nem hajlandó úgy elfogadni, ahogy azokat tanítják vagy hirdetik, vagy akár ahogy ezek magyarázva, avagy hivatalosan elfogadva vannak!

• Sietek egy ilyen felfogást vagy véleményt határozottan és kereken visszautasítani?
Éppen ellenkezőleg!

Nézetem szerint csak vallásos ember lehet az - sőt, még különösen mély vallásosság, vagy erkölcsi alap sem kell ahhoz - hogy valaki lelki célok keresésében, vagy ilyenek után sóvárogva, kiutat keressen ebből az útvesztőből!

Az ateisták, a vallástalan, Istent nem keresők rendszerint nem szoktak érdeklődni semmiféle vallás tételei, iratai, vagy könyvei után! (...)

A józan ész, az egyszerű logika mást is mond. Vagy igaz, szent, isteni valóságos tényeket tartalmaz ez az írásgyűjtemény, vagy nem! Ha a szöveg, a történések, a kijelentések, vagy az itt lerögzített anyag: isteni, szent és igaz, akkor nyugodtan lehet elemezni, taglalni, sőt, más forrásokkal és más népek írott történelmével (vagy akár vallásával) összehasonlítani!

• Joggal kérdem: mióta veszélyes az isteni lényegre, vagy akár a puszta igazságra annak boncolgatása, összehasonlítása, vagy akár a kielemzése?”
(Dr. Rimanóczy László)
*
„Az elveszejtett turáni örökség” a Világ teremtésének legendáival kezdődik, részletesen kitér az egész világ Vízözön legendáira, s ezután tárgyalja a mezopotámiai, egyiptomi és dél-amerikai ős- és ó-műveltségeket, majd a sémita kultúrát...
*
Dr. Rimanóczy László 1910. október 16-án született Sárpentelén (Ma Sárszentmihály - Fejér megye). Gimnáziumi tanulmányait a székesfehérvári cisztercita-rendi Szent István Főgimnáziumban végezte. A pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem a jogi, államtudományi és filozófiai fakultásainak doktorává avatta. Katonai szolgálatra 1939-ben vonult be. Részt vett a felvidéki, erdélyi és délvidéki bevonuláson és a második világháborút az I. hadsereggel harcolta végig. Rövid orosz hadifogság után Ausztráliába vándorolt 1950-ben. A fegyveres harcot szellemi küzdelemmel váltotta fel, fáradhatatlanul foglalkozott a magyar sorsproblémákkal. 1973-ban hunyt el Sydneyben, az emigráció 23. évében.

„Az Elveszejtett Turáni Örökség” című eme kiadványt azoknak a történelmet kedvelő olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék mélyebb kontextusban is megismerni azokat az „adatokat”, amelyeknek a magyarok származásához köze van, vagy a szerző feltevése szerint köze lehet. Az adatok mellett a kötet idéz, töredékeket sorol fel, közöl és szakaszokat fordít, főleg olyanokat, amelyek igazolják vagy valószínűsítik a turán-szumír műveltség hatását, vagy akár puszta átvételét az egyiptomi, dél-amerikai, babiloni, asszír, perzsa és sémita kultúrákat illetően...