Györffy Miklós)

Saját képpel - Ismertető: A ​világhírű holland írónő egy XVIII. Századi, szenvedélyes nagy szerelem felidézője ebben a regényben. A hősnő, Carlotta grófnő érzelmeinek tárgya nem más, mint Gasparo Conti, a gyönyörű testű, Isten áldotta tehetségű, kasztrált szopránékes. Carlotta már kislány korában felfigyelt a templomukban éneklő, mennyei hangú kisfiúra, akit egy szép napon aztán – apja kártyaadóssága fejében – operálni vittek. A grófnő később – már mint nyitott házasságban élő asszony és családanya – újból találkozik Gasparóval a nápolyi udvarnál, ahol a futó kalandok szabad és önfeledt kiélvezésével talán csak a zene, az operaelőadások szenvedélyes élvezete veszi fel a versenyt. Ekkor éli fénykorát a barokk opera, s Conti, aki már sikerrel vendégszerepelt Händelnél Londonban, a nápolyi arisztokráciát is elbűvöli hangjával. A fiatal grófnő felkínálkozik neki és meghódítja. Ez a szerelem nemcsak az érzéki gyönyör forrása számára: egész valóját betölti, talán mert Carlotta homályosan érzi, hogy a kasztráltban magát az elmúlást szereti – hiszen egy korszak, egy életforma az, ami a végéhez közeledik –, maga a mulandóság ragadja meg ennek az előadásmódnak és zenei kultúrának a tovább már nem fokozható kifinomultságában.- További ismertető: "Belelapozás".