A differenciált beiskolázás néhány mérőeszköze

A képességek mérése kidolgozott gyermek-pszichodiagnosztikai tesztek és a gyermekek tudásszintjének és iskolakészültségének mérésére kialakított PREFER (Preventív Fejlettségvizsgáló Rendszer) kapcsolatát eddig még nem vizsgálták. Jelen munkánkban arra teszünk kísérletet, hogy egy meghatározott életkorban (4-5 év) vizsgáljuk a gyermeki képességeket mérő hazai pszichodiagnosztikai tesztek működését, összefüggésüket egymással és a tudásszint megítélésével. E vizsgálódást az indokolja, hogy a hazai gyermek-pszichodiagnosztikai eszköztár nem kellően ellenőrzött, valamint azok a törekvések, amelyek a pszichológiai méréseket a hatékonyabb fejlesztésre, a kompenzálásra és az individuális képességeket jobban figyelembe vevő pedagógiai gyakorlatra kívánják felhasználni. Elemzésünket a kiskunfélegyházi óvodából választott, 60 középső csoportos gyermekbő1 álló minta adataira alapozzuk. Mintánk az iskolakészültség szempontjából legfontosabb jellemzőkre (a szülők iskolai végzettségére és foglalkozására) nézve reprezentatívnak tekinthető, rétegezett mintavételi módszerrel válogatott. E két jellemző vonatkozásában az 1975-ös PREFER-vizsgálatoktól némileg eltérő (jobbra tolódott) eloszlást kaptunk, ami a társadalom azóta bekövetkezett, iskolai végzettség és foglalkozás szerinti átstrukturálódását tükrözi. Más jellemzők (pl. a kor, a magasság, a súly) viszont a korábbi PREFER-mérésekhez teljesen hasonló paramétereket mutatnak. Néhány tulajdonság (pl. a nem) vonatkozásában a minta nem reprezentatív, ezeknek az iskolakészültségre való hatása azonban az eredeti PREFER-vizsgálatok szerint nem szignifikáns.