Az állatok felszabadítása

Az 1975-ben megjelent, 1990-ben átdolgozott, azóta sok nyelven sok kiadást megért Az állatok felszabadítása azt a tételt bizonyítja, hogy szenvedésre és örömérzésre képes nem emberi lényeket tárgyakként használni, természetes szükségleteiket semmibe venni éppoly erkölcstelen, mint bármely rasszista vagy szexista diszkrimináció. Különösen erkölcstelen az, ahogy a nagyüzemekben a haszonállatainkkal bánunk: Yuval Harari szerint ez talán a legsötétebb bűn, amit az ember elkövetett történelme során. Az elkövetők azonban nem sötét bűnözők, hanem a saját köreikben többnyire igazságosságra törekvő emberek, akik készen kapják szüleiktől és változatlanul adják tovább gyermekeiknek a fajista előítéleteket, s vásárlásaikkal és adójukkal olyan tevékenységet tartanak fenn, amelyekkel fajunk érzőképes állatok tömegeinek elemi érdekeit áldozza fel saját jelentéktelenebb, sokszor csak vélt érdekeiért. A filozófiai érveket a 20. század végi (és 21. század eleji) valósághoz kapcsoló 2. és 3. fejezet tárgyilagosan rögzíti a laboratóriumi és a mezőgazdasági állatok ember általi kizsákmányolásának letaglozó tényeit. Ma már tudjuk: ezt a zsarnoki alapállását az emberiségnek - ökológiai okokból is - fel kell adnia. Képesek leszünk-e meghozni az ehhez szükséges kollektív döntéseket? Első, döntő lépésként Peter Singer az egyéni döntéseinket igyekszik az érdekek egyenlő megítélésének iránytűjéhez hozzáigazítani.