Ismeretlen(?) naprendszerünk (Kelemen Eörsné illusztrációival)

Az Univerzum-könyvtár e kötetében arról kívánunk jelentést adni olvasóinknak, hogy az úrkutatás megindultával milyen forradalmi változások zajlanak le azokban az ismereteinkben, amelyeket évezredek során szűkebb világunkról, a csillagos égről, s benne naprendszerünkről kialakítottunk.
Az első, még kezdetleges távcsövekkel végzett megfigyelések alapján értettük meg igazán, hogy a Föld nem a világ közepe, hanem társaival a nap körül kering egy rendszer tagjaként, amelynek középpontja a nap. E megfigyelések óta szakadatlanul változott az a kép, amelyet Naprendszerünkről kialakítottunk, de mégis még századunk közepéit is abban a meggyőződésben élhettünk, hogy többé-kevésbé jól ismerjük ezt az egyetlen Naprendszert, amelyet puszta szemmel is láthatunk.
De hogy milyen szegényesek évezredek során felhalmozódott ismereteink a Naprendszer valóságos képéhez viszonyítva, arra csak a hatvanas évek elejétől kezdtünk rádöbbenni. Ezek az évek forradalmi változások évei voltak a Naprendszerkutatásban. Ekkor indult meg az űrrakétás, űrszondás bolygókutatás, és az eredményei fokozatosan, de rendkívül gyorsan átformálják a közvetlenül mellettünk levő világegyetemrészről kialakult elképzeléseinket.
Hédervári Péter ebben a könyvben nem arról akart elsősorban képet adni, hogy miként alakult ki, miként jött létre Naprendszerünk, hanem arról kívánt jól rendezett, átfogó képet nyújtani, hogy milyennek ismertük meg 1982 végéig a Napot és a körülötte keringő hatalmas rendszert, amelynek határait térben egyre távolabbra kell helyeznünk, hiszen e határok annak függvényében tágulnak számunkra, ahogyan kutatóberendezéseink hatásfoka növekszik, és ennek köszönhetően gazdagodik is tudásunk. Ahogy az űrszondák műszerezettsége tökéletesedett, úgy kellett egyre többféle, korábban nem ismert objektumot besorolni a korábban már megismertek közé, és annyiszor kell leszámolnunk az egyes égitestekről már kialakított képünkkel, és helyébe újat, gazdagabbat és meglepőbbet állítanunk, ahányszor csak újabb, gazdagabban felszerelt űrberendezés küld róla jelentést.
A szerző a hatalmas új ismeretanyagot ábrákkal és fényképekkel igyekezett szemléltetőbbé tenni.
Ez a könyv olyan értelemben nem lezárt, hogy azt mondhatnánk, íme, ilyen a naprendszerünk, hanem csak abban az értelemben, hogy az utóbbi negyedszázadban, a nyolcvanas évek elejéig ennyire és ilyennek ismertük meg. Biztosak vagyunk abban, hogy az elkövetkező években még sok új tényt ismerünk meg környező világunkról, olyanokat, amelyeket még sejteni sem sejtettünk, de azokat csak akkor érthetjük meg igazán, ha a napjainkban már megszerzett és közkinccsé tett tudást magunkévá tesszük. Ebben segít Hédervári Péter ezen könyve. Mindenkinek ajánljuk, akit érdekel, hogy milyen világban élünk.

TARTALOM:

Bevezető 7
A Naprendszer fejlődésének törvényei 9
A napkutatás néhány új eredménye 13
Robbanásos protuberanciák 13
A korona átmeneti jelenségeinek felfedezése 14
Naplégköri rendellenességek és a belső korona alakja 18
A koronalyukak 19
A napfelszín fénylő pontjai 20
A szupergranulák 21
Sok évtizedes napfoltminimumok 23
Valóban volt Marunder-minimum? 26
A Nap lüktetése és forgása 27
A bolygók közötti tér 33
Gyűrű a Nap körül? 33
Az állatövi fény és ellenfény 35
Napszél és földcsóva 36
A Merkúr 43
Hold-szerű felszín 43
Vulkanizmus és tektonika 48
Hőtörténet és általános fejlődés 51
Mágnesesség és sugárzási övezet 54
A Vénusz 57
Mi rejlik a felhőtakaró alatt? 57
A legújabb radarmérések eredményei 60
Kövek a felszínen 64
Belső szerkezet, termális modell és a Vénusz fejlődése 68
Működnek tűzhányók a Vénuszon? 70
Mágneses tér, sugárzási zóna és ionoszféra 73
A légkör felépítése és az üvegházhatás 75
Szélviharok és az atmoszféra szuperrotációja 80
A Föld 85
A lemeztektonika elméletének alapvonalai 85
Óceáni hátságok 88
Óceáni árkok 88
Töréses lemezhatárok 93
Gomolyáramlások, forró pontok és a globális hőáramlás 95
A Föld mint hőerőgép 98
A bolygórendszer keletkezése és a Föld fejlődésének néhány állomása 100
A másodlagos őslégkör, az ősóceán és az élet megjelenése 106
Kozmikus katasztrófák 109
Gyűrű a Föld körül 112
Eljegesedések és hegységképződés 116
A Föld-Hold rendszer múltja és jövője 117
A Hold 121
282,5 kg tömegű kőzet- és poranyag 121
Gyűrűs hegyek, kalderák, meteoritkráterek 126
További vulkáni eredetű képződmények 128
Holdrengések, tranziens jelenségek, földrengésfények 130
A Hold belső szerkezete és mágnesessége 134
A Mars 139
Az Észak-Dél aszimmetria 139
A Valles Marineris és a nagy tűzhányók 143
"Élő" vulkánosság és szeizmitás 147
A medencék és a vulkáni hátságok kifejlődése 149
A kráterek 152
A Viking-űrszondákkal elért eredmények 154
Belső szerkezet, általános fejlődésmenet és mágnesség 158
A Phobos és a Deimos 160
Porholdak, kisbolygók és egy különös égitest 167
A Kordylewski-féle objektumok és librációs pontok 167
Az aszteroidák - általában 168
Néhány új eredmény 169
Trójai kisbolygók 173
Apollo-típusú aszteroidák és Föld-kisbolygó ütközések 175
A Kowal-féle objektum 179
Az üstökösök 183
A Whipple-modell 183
Fényrobbanások és az üstökösök anyagvesztesége 186
A mag forgása 189
Az Oort-féle felhő 191
Hogyan keletkezett a Napot övező üstökösgyűrű? 193
A Jupiter-típusú bolygók 195
A Jupiter és a Szaturnusz összehasonlító vizsgálata 195
Magnetoszférák és mágneses terek 202
Az Uránusz 210
Ki fedezte fel a Neptunusz bolygót? 213
A Naprendszer perifériáján 215
Gyűrűsrendszerek és holdak 219
A Jupiter, a Szaturnusz és az Uránusz gyűrűi 219
Van-e gyűrűje a Neptunusznak is? 231
A Galilei-féle holdak 236
Extraterresztikus vulkánosság I. 241
Extraterresztikus vulkánosság II. 247
Felderítő geológiai térképezés (Maursky és munkatársai, 1979) 247
Geológiai kéregmodellek (Maursky és munkatársai, 1979) 248
Időskála és felszíni korok (Maursky és munkatársai, 1979) 249
Vulkáni képződmények (Carr és munkatársai, 1979) 251
Egyidejű szilikátos és kénes vulkánosság? (Carr és munkatársai, 1979) 252
A kitörési felhők (Strom és munkatársai, 1979) 253
Egyéb valószínű kitörések (Strom és munkatársai, 1979) 254
A kén és a kén-dioxid szerepe az Io vulkánosságában (Smith és munkatársai, 1979) 254
Kénfolyások az Ión (Sagan) 256
További Jupiter-holdak 257
Europa, Voyager-1 (Smith és munkatársai, 1979) 257
Europa, Voyager-2 (Smith és munkatársai, 1980) 259
Ganymedes, Voyager-1 (Smith és munkatársai, 1979) 260
Ganymedes, Voyager-2 (Smith és munkatársai, 1980) 261
Kallisto, Voyager-1 (Smith és munkatársai, 1979a) 263
Kallisto, Voyager-2 (Smith és munkatársai, 1980) 265
A tizenötödik Jupiter-hold és az Amalthea (Smith és munkatársai, 1979a, 1980) 265
Három holdtípus 266
A Szaturnusz kísérői 266
Általános tulajdonságok 267
Az újonnan felfedezett holdak 268
A Mimas 269
Az Enceladus 270
A Tethys 271
A Tethys pályáján keringő holdak 272
A Dione 273
A Dione pályája mentén keringő hold 274
A Rhea 274
A Titan 275
A Hyperion 277
A Japetus 277
Phoebe 279
A Plutó, mint a Neptunusz megszökött holdja 280
A Naprendszer egyéb égitestei 283
Létezik-e még nagybolygó a Plutón túl is? 283
Meteorrajok és kozmikus por 287
Meteoritok és meteoritkráterek 289
A tektitek 300
Utószó 315
Függelék 317
Irodalom 323