Imposztorok tüköre - spanyol kópé-regények

„Arcán ​– írta Wellsről Európai irodalomtörténetében Babits – a brit gyakorlatiasság józan kifejezése ül. Fantasztikumában eleinte szigorú volt és egzakt; és az ő egzaktsága mögött nem settenkedett Poe démona. A józanság a szabad játékból hamarosan haszonra szánt és tervezgető utópiákban vitte…”
A jellemzés szigorú, de igazságos. A fantasztikum és a gyakorlatiasság látszólag ellentmondó ereje mozgatja Wells egész életművét. Wells csodálkozó író, és ezért mindig kedves olvasmánya a hasonlóképpen csodálkozó ifjúságnak. szeme friss, pillantása éber, örök kiváncsisággal néz körül a világban. Amit meglát, lecsap rá; mindent vizsgálatra méltónak és megváltoztathatónak talál. És azonnal hozzá is fog, hogy megváltoztassa. Gyors és élénk fantáziája rögtön és gyakorlatiasan lát hozzá a probléma megoldásához, és ha a jelenben ezt történetesen nem látszik lehetségesnek – sebaj: megteszi a maga teremtette jövőben.
Ha ábrándjait néha megmosolyogjuk is, és hosszú társadalmi regényeit ritkán vesszük kézben, fantasztikus regényei ma is megragadnak bennünket. Néhány kitűnő, és azóta száz és száz változatban megírt ötletet adott az irodalomban. Feltalálta az időgépet, mellyel kényelmesen lehet utazni a múltba és a jövőbe; feltalálta a Cavoritot, ezt a csodálatos anyagot, amely elszigeteli a gravitációt, és lehetővé teszi az utazást a világegyetem fekete mélységeiben; feltalálta a láthatatlanná tevő vegyszert, a mesterséges gyémánt előállítási módját, a hibernálást, és még számos különös „tudományos” eszközt és módszert – hogy ezek révén is a társadalom problémáiról beszéljen.