Gyere hozzám feleségül + Így látja Roger + Nyúlketrec (3 mű)

GYERE HOZZÁM FELESÉGÜL
Jerry Conant szereti Sally Mathiast, – de Sally nem a felesége, Sally szereti Jerry Conantot, – de Jerry másnak a férje. Számtalanszor megírt téma: szerelmi háromszög, válás… A könyv azonban mást mond a szerelemről; azt, hogy az nem két ember magánügye, hogy van felelősség is, sőt hogy a szerelem maga nem egyértelmű érzés. Jerry is, Sally is tétován bolyong abban a morális félhomályban, amit a lelkiismerete, neveltetése ellen lázadó érzelmei borítanak rá; bolyong, de nem talál kiutat, a hagyományos kötöttség nem elég erős, hogy szerelmét lehűtse, a szerelem nem elég erős, hogy e félhomályt eloszlassa.
Az élet nem fekete-fehér, mint a sakktábla, nincsenek szigorú szabályai – mindössze egy biztos: minden emberi kapcsolat, férj-feleség-szerető, szülő és gyermek kapcsolata egyaránt bonyolult, s mind fájdalmat rejt – a sérült lelkiismeret fájdalmát.

ÍGY LÁTJA ROGER
Egy New England-i egyetem világába vezet, főhőse egyetemi tanár, teológus, a korai egyháztörténet kutatója. s ellenlábasa a kor hőse. Számítógép-szakember. Roger professzor istenképe a múltban gyökerezik, de felszínes – ellenlábasáé a jelenkorban, a természettudományban, de az ő hitét mély meggyőződés fűti: élete célja, hogy Isten létét a számítógéppel bizonyítsa. Kettőjük spirituális küzdelme eldöntetlenül végződik – Isten bizonyítatlan és bizonyíthatatlan. Mint ahogy eldöntetlen marad magánéletük küzdelme is, ami – meglehet – csak Roger professzor képzeletében zajlik: Roger gondolatban végigéli felesége és a számítógép-varázsló házasságtörő viszonyát. Miközben a maga óvatos módján ő is elmerészkedik a házasságtörés határvonaláig – hazulról elkóborolt fél-unokahúgával. Ez a viszony is, az a viszony is felemás módon ér véget. Mint ahogy felemás módon mindkettőjük hite is.

NYÚLKETREC
Harry ​(„Nyúl”) Angstrom visszatért feleségéhez, befogta magát az igába: apja mellett robotol egy kis nyomdaüzemben. Most éppenséggel Janice az, aki szökni akar – házasságuk érzelmi elsivárosodása az autóügynök Charlie Stavroshoz, apja egyik beosztottjához űzi. Körülöttük ott tombolnak az 1960-as évek, a faji zavargások, a polgárjogi küzdelmek, a vietnami háború és nem utolsósorban a Holdra szállás évtizede. A társadalmi változások nagy korszaka Nyúl fejlődésének is jelentős állomása. Kristályosodik alapvető konzervativizmusa, de szabadság- és embereszménye is: egyfelől makacsul újra és újra kiáll Amerika vietnami „küldetése” mellett, nem hajlandó csakis rosszat feltételezni a politikusokról, másfelől az új jelenségeket is szeretné megérteni, nyitott minden interpretáció, minden vita előtt. Janice elköltözött, egyedül kell nevelnie fiukat, a tizenhárom éves Nelsont, s ráadásul befogad a házába két „forradalmárt”: a törvény elől bujkáló, kábítószer-élvező és -terjesztő, önjelölt Megváltó, fekete vietnami veteránt, Szúnyogot és az alig tizennyolc éves gazdag hippilánykát, Jillt. Éjszakába nyúló eszmecseréik, mozgalmi „szeminárjaik” hűen tükrözik a társadalmi felfordulás zavarosságát éppúgy, mint elkerülhetetlenségét és végső kilátástalanságát. A kendőzetlenül ábrázolt szerelmi háromszög s maga a történet megint csak tragédiába torkollik, hogy azután Janice és Nyúl, az emblematikus amerikai átlagházaspár tovább folytassa ketrecbe zárt, mégis egyre kiteljesedő életét.