A végállomás gyermekei

Egy drogos lány emlékezéseit lejegyezte Kai Hermann és Horst Rieck. A könyv megdöbbentő és elriasztó olvasmány. Egy kamaszlány vallomása a szenvedélyről, a kábítószerről és a kínokról, amelyeket ez a szenvedély okoz. Helyszín: a berlini közlekedési csomópont, a hírhedett Banhof ZOO aluljárója, WC-i, sötét zugai. Szereplői: a kábítószer rabságába került, valójában a társadalom hátrányos helyzetű családjaiból kikerült fiatalok és az ő szenvedélyükből élő dealerek. Christiane 12 évesen próbálkozott először enyhébb kábítószerrel, 15 éves korára a legerősebb drog, a heroin rabja lett. A heroinnal bezárul a csapda: egyre erősödő függőség, egyre nagyobb és gyakoribb adagok, amihez egyre több pénz kell. A pénzt pedig elő kell teremteni, ha kell, tarhálással, lopással és végül prostitúcióval. Christiane – anyja és az orvosok segítségével nagynehezen leszokott az erős drogokról (a gyengébbekről nem), de könyve kétségbeesett segélykiáltás mindenkihez. Mert a drog nem csak egyéni probléma, hanem össztársadalmi gond, – az egyensúlyát vesztett, vesztébe rohanó emberiség jelzése. És Magyarország sem külön sziget, sőt, az elmúlt évek statisztikája szerint egyre nő a drogfogyasztás és árusítás nálunk is…