Buy books with your smartphone.
€35.53
Free delivery
Expected delivery time
28 workday.

Erdély története + Magyarország története (Káldor Könyvkiadó - 2 mű - Nem reprint)

Káldor Könyvkiadóvállalat, 1935
  • 621 oldal
  • Kötés: cérnafűzött, keménytáblás
  • jó állapotú antikvár könyv
  • Szállító: Antikvár Könyvkínáló
  • Saját képekkel (állapotfotó). Keveset forgatott, jó állapotú példányok. Könyvízelítő: "Belelapozás". Az Erdély kötet hátsó gerincélén kisebb repedés látszik.

Saját képekkel - Erdély története - Erdély a történelmi Magyarország „Tündérkert”-je. A történelem vihara ezt a csodás, természeti kincsekben gazdag vidéket sem kímélte. Voltak nyugodalmasabb időszakai, s akkor jólét köszöntött lakosaira, de itt húzták „Basta szekerét”, azaz a nép igavonó állat híján magát fogta a szekérbe.
Erdély sokszor mutatott példát hazaszeretetből az anyaországnak, s századokban mérhető az idő, mikor elszakadva ugyan, de megőrizte függetlenségét. Művészek, tudósok mondhatják szülőföldjüknek, sok írónk innen indult s tett szert országos, nemegyszer világhírnévre. E tények is indokolják, hogy dióhéjban megismertessük Erdély történelmét.

- - Magyarország története - Írta Eckhart Ferenc a Pázmány Péter-Egyetem ny. r. tanára. Nyomtatta Világosság-könyvnyomda, Budapest. Miként az egyéneket családjuk leszármazása, úgy a népeket eredetük kérdése minden időben sokat foglalkoztatta. A magyar népnek, sajnos, kiveszett fabulái között, amelyekre megvetéssel tekintettek azok az udvari papok, akik először írtak nálunk öntudatos szerkesztéssel oktató és szórakoztató „gestákat", tudós történeti munkákat, bizonyára több is volt, amely az eredettel foglalkozott. Kézai Simon, Kuin László udvari papja őrizte meg számunkra krónikájában a kétségtelenül ősi hagyományból merített nőrablás mondáját. Hunor (Hun-eri, hún ember) és Magor (Magyar) a Maeotis (a mai Azóvi-tenger) ingoványaiból előtörve, a pusztán férfiak nélkül mulatozó asszonyokra, Belar (Bolgár) fiainak feleségeire találtak, akik között Dulának, az alánok fejedelmének leányai is voltak. Közülük az egyiket Hunor, a másikat Magor vette feleségül. Az egyik házasságból a húnok, a másikból a magyarok származtak. Az elveszett nemzeti krónika, az „ős gesta", amelyet valószínűleg Szent László idejében írtak és ennek alapján Anonymus, aki a tudomány mai állása szerint alighanem II. Béla király jegyzője volt, a fejedelmi családnak azt a hagyományát is megőrizték, hogy az Árpádok a világ ostorának, Attilának a leszármazottai s ez szintén bizonyítéka az akkori nemzeti tudatban meglévő hún-magyar rokonságnak...