A szent korona tana (dedikált) - Saját képek. - Dedikált
- 300 oldal
- Kötés: papír / puha kötés
- jó állapotú antikvár könyv
- Dedikált
- Szállító: Alba Antik Litera Kft.
- Képgarancia, saját képek.
Képgarancia: Alba Litera saját képek.
Alcím: Múltja, jelene, jövője
Író/Szerző: Kocsis István
Kiadó: Püski Kiadó
Kiadás éve: 1995
Oldalszám: 300
Kötés: Puhatáblás
Nyelv: Magyar
Állapot: jó
Dedikált példány.
ISBN: 9638256680
Méret: 14 cm x 20 cm
A magyar nemzetnek azt kell tennie, amit a történelem folyamán mindig meg is tett a komoly drámai helyzetekben: helyre kell állítania a jogfolytonosságot.
Bizony, a törvénysértés jogot nem alapít elve alapján a magyar történelemben mindig helyreállt a jogfolytonosság, ami annyit jelentett, hogy az abszolutizmus megszűnése után a magyar nemzet hivatott képviselői országgyűlésen, illetve nemzetgyűlésen meg nem történtté nyilvánítottak mindent, ami az abszolutizmus idején a látszat-törvényhozás terén történt.
Könnyen bizonyítható, hogy a Mohács utáni nehéz évszázadokban a magyar államiság azért maradt meg, mert eleink a jogfolytonosságot sohasem mulasztották el helyreállítani.
Jogfolytonosságot állított helyre a magyar nemzet I. Lipót korában (1687-ben), II. József után (1791-ben), majd 1867-ben, 1920-ban.
A jogfolytonosság a magyar közjog múltjának, jelenének és jövőjének legfontosabb kérdése. A jogfolytonosság – helyreállítás pedig legaktuálisabb kérdése volt mindig, így a Trianon utáni években is a közjogi küzdelmeknek.
1918 – ban, amikor Károlyi Mihályék átvették a hatalmat, megszakadt Magyarországon jogfolytonosság. De az 1920 – 1926 közötti nemzetgyűlések a jogfolytonosságot helyreállították a magyar nemzet nevében.
1944 márciusától 1990 – ig idegen hatalmak (előbb a német 3. birodalom, majd a Szovjetunió) megszállása tette lehetetlenné Magyarországon a törvényes jogalkotást. Az 1944 márciusában megszakadt jogfolytonosságot ezért 1990 – ben lehetett volna helyreállítani.
Ám a rendszerváltoztatás hangadói a jogfolytonosság jelentőségét nem tudták felfogni: nem állították helyre a jogfolytonosságot, elfogadták azt a kényelmesnek tűnő megoldást, hogy a történelmi magyar közjog helyét továbbra is a szinte ötletszerűen kölcsönzött és ötletszerűen – és persze gyakran – változtatott idegen jog foglalja el.
