A vidra (Lutra lutra) - Múltja, jelene, jövője (11 ábrával, 14 képpel)
- 104 oldal
- Kötés: puhatáblás, ragasztókötött
- hibátlan, olvasatlan példány
- Szállító: Antikvár Könyvkínáló
- Saját képekkel (állapotfotó). Olvasatlan, csak a fotózás idejére kinyitott állapotú példány. Könyvízelítő: "Belelapozás".
Saját képekkel - Ismertető: Az európai vidra, vagy gyakran csak röviden vidra (Lutra lutra) a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó, részben vízben élő ragadozó emlősállat. A szabad természetben ritkán lehet látni, mert a Kárpát-medencében szinte kizárólag éjszakai életet él. Az ujjai közötti úszóhártyák és áramvonalas teste egyaránt a gyors úszást segíti elő. Testtömege: 3–14 kg. Testhossza: 46–82 cm.- További ismertető: "Belelapozás".
Európa más országaihoz képest Magyarországon kiemelkedően sok vidra él, elsősorban a Dél-Dunántúl halastavainál. Fokozottan védett faj. Hazai veszélyeztető tényezői a vizes élőhelyek pusztulása (a Kiskunság és Nyírség kiszáradása, a halastavak számának csökkenése, a vízpartok lebetonozása, parti növények irtása), vízközeli autóutak építése (gyakran elgázolják őket) és egyes, vidrákról alkotott tévhitek („nagyon sok halat eszik, gyorsan elszaporodik”). Hazánkban a szennyezőanyagoknak kevesebb szerepe van a veszélyeztető tényezők között, de mivel a vidra a vízi tápláléklánc csúcsán álló élőlény, potenciális veszélyforrásként ez is felsorolható. 1995-ben az Alapítvány a Vidrákért vezetésével országos mozgalom indult a vidrák megmentésére és a populáció megfigyelésére. Állatkertekben korábban gyakrabban tartották, mint manapság. Napjainkban fogságban elsősorban közeli rokonát, az ázsiai törpevidrát tartják. Magyarországon például a Szegedi Vadasparkban, a Jászberényi Állat- és Növénykertben és a Gyöngyösi Állatkertben láthatjuk. Ezen kívül fogságban a Petesmalmi Vidraparkban találkozhatunk még vele idehaza.