Magyar élet Kárpátalján
- 327 oldal
- Kötés: papír / puha kötés
- hibátlan, olvasatlan példány
- Szállító: Fiume Antikvárium
Századunk eleje óta divattá vált, hogy pánszláv sovinizmustól elvakított kisebb-nagyobb népek, önálló államiságuk hiányában, vagy annak kései volta miatt a legképtelenebb meséket találták ki nem létező történetük pótlására. Ezen áltörténészek mit sem törődve a történettudomány (röviden: történelem) követelményeivel, oknyomozó módszereivel, hiteles forrásaival, egyéni elképzeléseikkel igyekeznek becsapni a világot. Hazugságaikról bárki meggyőződhetik, ha beletekint a nyugati világnyelveken szerkesztett történeti atlaszokba vagy történeti szakkönyvekbe. Ilyen hozzáállással felvértezve, lássuk csak, hogyan leplezhetjük le az Ukrajna múltjáról terjesztett hazugságokat. A tudományos könyvtárak nagy választékából vegyük kézbe pl. a Putzger -féle Historischer Weltatlas (Österr. Bundesverlag, Bécs, 1975) félhivatalos kötetét, amelynek velünk szembeni elfogultságához nem tér kétség, hiszen a Habsburgok négyszáz éven át hazánk elnyomói voltak; továbbá ugyanúgy a trianoni rablók között szerepeltek, mint a többi szomszédunk. Kérdezzük, miért nem fedezhető fel ezekben a forrásértékű kiadványokban az utóbbi 800-900 esztendő folyamán Ukrajna mint önálló független állam, pár év előtti önállósulásáig? Egyszerűen azért, mert ahol nincs, ott ne keress! Ha valami nem létezik, nem lehet ráfogni az ellenkezőjét. Kiemelendő tehát, hogy független ukrán állam aránylag rövid ideig létezett az első évezred fordulóján, minélfogva csak átmenetileg volt szomszédja hazánknak. Még 1914-ben is, mint ütköző tartomány ott volt Galícia, Bukovina, Moldva és Besszarábia, az orosz birodalom egyik tartományát képező Ukrajna és a Keleti-Kárpátok gerincén futó ezeréves magyar határ között. A két világháború között is csak annyiban változott, hogy Galícia Lengyelországhoz került. A világatlaszok nem mint független államot, hanem mint a Szovjetúnió egyik "tagállamának" nevezett tartományát ábrázolják. 1919 után Csonka-Magyarország szomszédjává csak Kárpátalja sztálinista leigázása által vált 1946-ban. Amikor Európa történetének keretében hazánk történetéről beszélünk, ne feledjük, hogy az nem csak magyarok, hanem a kultúrvilág számos történészének részvételével alkotott tudományos mű. Csakis így lehetséges, hogy Bécstől Washingtonig és Ausztráliáig a könyvtárak polcain lelhetők fel azok a könyvek és világatlaszok, amelyek nem ukránul, hanem nyugati világnyelveken tartalmazzák történelmünk bizonyítékait.