Székely felkelések a XVI. század második felében

Saját képpel - Ismertető: Állandó forrongás, elégedetlenség és lankadatlan küzdelem jellemzi a XVI. század második felének székely történetét. A zendülések, lázadások és felkelések egymást követték; a szabadságától megfosztott és a fejedelmi jobbágyság sorsára kényszerített székely község nem tudott belenyugodni helyzetébe. A székely főnépek, a vármegyei nemesség és a szász patriciátus élénk támogatását élvezve, arra törekedtek, hogy kiváltságaikat a szolgasorba taszított közszékelyek rovására gyarapítsák, székely vagy székelyföldi jobbágyaik felett éppúgy uralkodhassanak, mint a vármegyei nemesség.
Az egyre nagyobb lángot vető székely felkeléseknek nemcsak helyi, sajátos okai, mozgatórugói voltak. Éreztette hatását ebben az ország új helyzete is. Az alig kialakult önálló erdélyi fejedelemség kénytelen volt egyszerre két vonalon harcolni létéért. Nem csoda, ha e küzdelemben az egész világrészt meghódító Félhold terjeszkedése előtt a kis országnak is meg kellett hajolnia; 1543-ban fizetett először adót a Portának, elismervén ezzel a szultán fennhatóságát.- További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom:
Előszó...........5
I. Fejezet: Társadalmi viszonyok és osztályharc
a Székelyföldön a XV. században és a
XVI. század első felében.....15
II. Fejezet: Az 1562. évi általános székely támadás és leverésének következményei....37
III. Fejezet: Az ellentétek kiéleződése és székely mozgalmak a XVI. század hetvenes
és nyolcvanas éveiben.....53
IV. Fejezet: Az 1595-1596. évi támadás.......75
1. A székelyek hadbahívása 1595 őszén és
a felkelés kirobbanása.....
2. A székely község kiharcolja szabadsága
visszaállítását.......86
3. Székely hadak Mihai vajda oldalán a
havasalföldi felszabadító hadjáratban
(1595 október).......95
4. Hitszegéssel ismét elveszett a kiharcolt
szabadság........109
5. Az 1596. évi „véres farsang".......120
Utószó.........129
Bibliográfia..........135