Így jó! - Simor András fordítása (Saját képpel)

A leningrádi Kis Opera 1926 decemberében fölkérte Majakovszkijt, írjon új típusú drámai kompozíciót az októberi forradalom tízéves évfordulójára. A költő erre a fölkérésre kezd híres októberi poémájának, az Így jó!-nak írásába. A poéma teljes szövege 1927 októberében jelenik meg, rövidített változatát novemberben mutatja be a leningrádi Kis Opera.
Majakovszkij műve a világhírű szovjet filmrendező, Eizenstein "orosz montázs"-ának költői alkalmazásával idézi fel a forradalmi korszak első tíz évének eseményeit, a Téli Palota ostromát, Lenin alakját, a polgárháborús időket, a hadikommunizmus és a NEP éveit. Monumentális alkotása az orosz konstruktivista művészek elképzeléseit valósítja meg költői műben. A forradalmi események újszerű felidézése közben megjelenik maga Majakovszkij is, hol a kortársi költészet kiemelkedő alakjával, Alekszandr Blokkal tréfálkozva, hol pedig a különös baráti s szerelmi háromszög másik két tagjának, Oszip Briknek és Lilja Jurevnának a társaságában.
Könyvtári irodalom elemzi az Így jó! költői újdonságait. "Költői műben kötelező az újdonság" - vallotta Majakovszkij, akinek poémájában felcsendülnek a forradalmi kor közismert indulóinak ritmusai, de jelen van az orosz klasszikus költői hagyomány, Puskion, Lermontov öröksége is.
A felszabadulás előtt Majakovszkij művének csak egy-két részlete látott magyarul napvilágot, az is hazánk határain túl, többnyire az emigrációs kommunista lapokban. Idehaza a Majakovszkij iránt érdeklődők nagy része, köztük József Attila is, általában német átköltések alapján ismerkedett a nagy szovjet költő életművével. Az októberi poéma tetemesebb részének, majd teljes szövegének fordítása 1945 után jelent meg, Csudajó! címen.
A jelen kiadás Majakovszkij októberi poémáját Simor András új fordításában mutatja be.