Párizs – Szerelmeim története; Pilátust játszani; K. dosszié; Kisasszonyok völgye; Ne féljetek; Nyomtalanul

6 kötet magyar szépirodalom: Párizs – Szerelmeim története; Pilátust játszani; K. dosszié; Kisasszonyok völgye; Ne féljetek; Nyomtalanul

KATI MARTON: PÁRIZS – SZERELMEIM TÖRTÉNETE
A magyar származású amerikai újságíró Kati Marton új könyve műfaja szerint memoár, angol alcíme szerint „love story”, valójában szerelmi vallomás, szerelmeinek története. Fordulatokban gazdag életének szinte minden fontos eseménye Párizshoz kötődik: itt járt egyetemre 1968-ban, itt szövődött romantikus kapcsolata első nagy szerelmével, gyermekei apjával, Peter Jenningsszel, a közismert amerikai tévés újságíróval, válása után itt alakult barátsága mély és tartós szerelemmé későbbi férjével, Richard Holbrooke amerikai diplomatával. Holbrooke halála után ebben a számára egyszerre idegen és varázslatosan otthonos városban küzd a veszteség fájdalmával és keresi a veszteség utáni élet lehetőségét. Regényszerűen izgalmas könyve megejtően személyes korrajz, a ma már történelminek minősülő események sűrűjében élő újságíró, író és diplomatafeleség hiteles „tudósítása” diáklázadásról, háborúkról, ismert és kevésbé ismert közszereplőkről, a világpolitika hétköznapjairól.

PACHMANN PÉTER: PILÁTUST JÁTSZANI
Egy kis, eldugott, magyar faluban, napjainkban, egy háborút megjárt zsoldos, furcsa, ravasz és aljas csalássorozatot talál ki. Azért, hogy mindenki róla beszéljen. Vagy talán egyszerűen csak azért, hogy meggazdagodjon. Sikerülhet-e valakinek az, ami eddig senkinek – amit eddig senki sem mert megtenni?A fordulatos regény – szó szerint több mint regény. Az olvasó a CD-n, dalokban elmesélt hangulatokat kaphat a szereplők gondolatairól. A történetet pedig DVD-filmjelenetek egészítik ki. A könyvhöz forgatott jelenetekben – mások mellett – Andorai Péter, Szakály György és Jancsó Miklós látható.

KERTÉSZ IMRE: K. DOSSZIÉ
A K. dosszié „önéletrajz két hangra”: regényes párbeszéd Kertész Imre életéről – szüleiről, szerelmeiről –, pályájáról – a szellemi szabadság kivívásáról – és arról, hogyan függ össze a saját élete hőseinek sorsával, az élet az irodalommal.
E páratlanul személyes könyvből megtudhatjuk, e kettő szétválasztása nem is olyan egyértelmű. Meddig valóság és honnan fikció? Szolgálhat-e az irodalom tárgyául az egyénileg megélt borzalom és boldogság, és mennyiben tartozik ez az „egyéni” mindnyájunkra, akik olvasunk – akik őt olvassuk? Milyen korban nőtt fel, milyen másikban lett íróvá? Mennyiben befolyásolták e korok és légkörök műveit, mennyi szivárgott be mindebből regényeibe, novelláiba, nem is beszélve a főhősök vonásairól: Köves Gyuriéról, az Öregéről vagy K.-éről.
„Egészében véve, én a derű pártján állok” – mondja az író. Ez a derű hatja át a K. dossziét, amely ugyanolyan „botrányos”, mint Kertész Imre egész életműve.

RADOSZA SÁNDOR: KISASSZONYOK VÖLGYE, AVAGY ROZOGA NAPLÓJA
Vérbő humorú, magával ragadó regényt tart kezében az olvasó. Ízig-vérig emberi és magyar történet a sosemvolt Kisasszonyok völgyének hétköznapiságukban is különc, civakodó, félnótás, mégis szerethető lakóiról. Hazugságaik, vágyaik és gyávaságuk foglyai, miközben elpusztíthatatlan túlélő ösztönnel vészelik át a történelem viharait.
Történetünk 1944 és 1956 között játszódik, de a jelenkor olvasói is felismerhetik magukat benne. A völgy fiatal lakói (többnyire nők) mániákusan füstölnek. El akarják hitetni a fenti világgal, hogy falujuk nem egy emberlakta település, hanem egy izzó vulkán. Ezzel szeretnék távol tartani a betolakodókat. Anyagilag és lelkileg is belenyomorodnak az álcázásba, mégsem hagyják abba a rögeszmés füstölést. Amikor már minden fát és bútort tűzre vetettek, személyes emléktárgyaikat, lényegében önmagukat is feláldozzák az eszme oltárán.
A Kisasszonyok völgye a céltalanul tébláboló, vágyakozó, önsorsrontó nőkről szól. Olyan férfiakra várnak, akik talán el sem jönnek. De az is lehet, hogy reménybeli férjeik ott élnek a környezetükben, csak ők illúziókat kergetnek, nem pedig konkrét társakat keresnek maguknak.

JÓKAI ANNA: NE FÉLJETEK
Jókai Anna Kossuth-díjas író könyve az öregedés és a halál regénye, ugyanakkor a négy főhős életének teljes spektrumát öleli fel. Bár a legjelenebb jelenben végződik, az egyes sorsok múltja is megelevenedik: a Horthy-Magyarország, a személyi kultusz, a puha diktatúra esztendei, majd a rendszerváltás reményei és csalódásai, 1997-ig. Két asszony és két férfi története, de a gyermekek, unokák, ősök története is. Különlegessége a regénynek, hogy a négy ember közül nem mindegyik ismeri a másikat, mégis szoros szálak fűzik össze őket? Izgalmas könyv; kinek ajánlott olvasmány, kinek kötelező. Határozott véleménynyilvánítás a mindenkit érintő kérdésben: életünk minősége függ össze halálunkkal. Semmi pesszimizmus: itt a halál perce kiragyog.

UNGVÁRI TAMÁS: NYOMTALANUL
Az 1980-as évek nagy botrányt kavart sorstragédiájának nyomába szegődik Ungvári Tamás, aki a védelem tanújaként próbálja igazolni Elbert János irodalomtudós, műfordító életét, és megfejteni halálát…
Elbert János 1983. március 9-én a siófoki móló nyolcvancentis vizébe fulladt. Miért sietett éppen Siófokra, hogyan zuhant a móló sziklakövei közé, és halt szörnyet oly váratlanul? Többek közt e kérdésekre keresi a választ Ungvári Tamás Nyomtalanul című kötetében. A könyvben nem pusztán oknyomozást folytat, levéltári adatokat, titkosított iratokat, egykori jelentéseket gyűjt össze, hanem a tőle megszokott mesélőkedvvel emlékezik, felidéz – a háborús idők sárga csillagos gyermekéletét, a családi élet kerékvágásait, a közös kalandok izgalmát. Elbert János életét és halálát. Merthogy Ungvári hiteles tanú, a védelem tanúja – a titokzatos körülmények közepette elhunyt irodalmár unokatestvére, testi-lelki jó barátja.