Emlékversek

Az élet költi a legjobb verseket; oly sok esemény és benyomás ér minket nap mint nap. Ezen túlmenően azonban emberek szeretetére és érzékenységére van szükség, hogy a versek kellő fényben tudjanak megnyilvánulni. A költő, akinek verseit e könyv tartalmazza, Luipersbeck Imre (1905 -1957) - nagypapám volt. Nem is fontos e helyen, hogy az élmények és hangulatok, melyeket versei tükröznek valódi eseményeken alapulnak e vagy csak költemények. Az egyedüli lényeg a tartalom, ami soraiból fakad. A versek értéke ebben az összefüggésben nyilvánul meg. Élete hosszú szakaszán keresztül, amely kifelé halkan, mezőgazdasági és asztalos tevékenységeivel telt el, verses ihletvilágának szentelte magát. A természet, mint isteni teremtés és hozzá közel álló emberek iránti érzelmeit verseiben fejezte ki. Édesanyám mesélte nekem, hogy édesapja néhány versét bizonyos események alkalmából fel is szavaltatta vele, holott szerénysége révén sosem gondolta volna, hogy füzetei valaha verseskönyv formájában láthatnak napvilágot. Nagyapámat nem ismerhettem meg; piros tintával és kézzel Írt versei, néhány bútordarab és fénykép maradandó emlékem róla. Egy további tartós emlék ezen verseskötet.
Szívből meg szeretném köszönni minden személynek, aki lehetővé tette ezen könyv kiadását. Minden egyes olvasónak meghitt órákat kívánok ezen verseskötet bevándorlása alatt.
Seper Edith
2016 November