Vers vagy te is (Színes képmellékletekkel) - Saját képpel
- 391 oldal
- Kötés: karton papír védőborítóval
- jó állapotú antikvár könyv
- Szállító: Antikvár Könyvkínáló
- Saját képekkel (Állapotfotó). Keveset forgatott, jó állapotú példány. Könyvízelítő: "Belelapozás". A papírborító szélein apró, javított szakadással.
Ismertető: Az erdő vadja, virága éled és halódik, virul és hervad oly szorosan együtt a természet egyetemes körforgásával, hogy Áprily Lajos kedve és életereje apadt és áradt a tavasz vagy a tél közeledtével. Ez kezdettől fogva vigaszt is nyújtott számára: a létezés gyönyörűségét, de vigaszt jelentett olyanképpen is, hogy magányos szorongását, élete tragikumát a pusztuló természet monumentális jajszavába olvaszthatta bele. Erdélyben, fiatalon, „bánat-királyfi"-ként éppúgy, mint élete végén Visegrádon a félvak aggastyán.
Szelíd szavú költő volt, és legtöbben a tavaszi elragadtatás örömteli lüktetését verssorokba bűvölt költeményeit ismerik, de Áprily szelídségét csak az érti jól, aki hozzáérti mindazt, amiről egyik önjellemzésében így beszél:
A seb mit rajtam vad kor ökle
zúzott,
sötét heggé simult minden dalon.
De mint a monda tóba hullt
harangja,
a mélyben él az emberi fájdalom.
„Mert rend, hogy feltörő tüzét /lefogja hétköznap hatalma" – adja meg a magyarázatot egy másik, Katona Józsefről szóló versbe rejtett vallomásban, s még mennyi magyarázatot talál az olvasó a szenvedésre is és a fegyelemre is, ha figyel, szinte valamennyi versében. Fölemlít például egy furcsa jelenséget, amiről tapasztalt erdőjárók számolnak be, akik a rengetegben éjszakáznak. A hamvadó tábortűz parazsára rátámad a fülesbagoly, és hatalmas szárnyainak dühödt csapásaival széjjelveri, mert ingerli a fény. – Hány és hányféle bagoly hussant elő e század sötétségéből, hogy szétzilálja féltett kis tüzeknél meghúzódó népek álmát, otthonát?!- További ismertető: "Belelapozás".
