Gyuri után

Sneé Péter, a rendszerváltozás neves publicistája, memoár-regényében személyes élmények alapján állít emléket Krassó Györgynek, a következetes forradalmárnak, aki hét év börtönnel a háta mögött (1963-ban jött ki a Gyűjtőfogházból) az 1956-os forradalom örökségéhez a Kádár-korszakban és annak összeomlása idején is hű maradt. A regény a forradalom lázas napjai, majd a röplapgyártás hetei, a per, a börtönévek, a besúgóhálózattal, rendőri erővel biztosított és végnélkülinek látszó kádári konszolidáció „hétköznapjai” mellett – hétköznap volt március 15-e is – felidézi a nyolcvanas évek végének felpörgő eseményeit, az ellenzéki mozgalom belső vitáit, a pártalakulások, a kerekasztal-tárgyalások körülményeit, Nagy Imre és társainak temetését és a hatalom birtokosainak eredményes taktikáját.