Váradi Gyula vezérőrnagy és társai hadbírósági pere
- 188 oldal
- füles, kartonált
- ISBN:
1958. augusztus 27-én állt a Lefelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Különtanácsa elé Váradi Gyula vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg páncélos és gépjármű parancsnokságának parancsnoka, öt honvédtiszt és két polgári személy. A különtanács elnöke Dr. Ledényi Ferenc hadbíró ezredes volt, másodfokú tanácselnöke a Mecséri-pernek és elsőfokú a Pércsi-pernek, hét, illetve három végrehajtott halálos ítélettel, továbbá az augusztus 29-én kezdődő pernek Kovács István vezérőrnagy, vezérkari főnök ellen, és számos hadbírósági eljárásnak. Tevékenységéhez 51 halálos ítélet meghozatala köthető. Dr. Marossy Endre hadtörténész írt már könyvet a Mecséri-perről, a Pércsi Lajos őrnagy elleni eljárásról, Kovács István vezérőrnagy peréről. Legújabb könyvében elemzi a Kovács-per hadtörténeti és jogtörténeti előzményét. Hogyan szabhatott ki Ledényi hadbíró ezredes a páncélos és gépjármű parancsnokság parancsnoka ellen mindössze hét év börtönbüntetést? Ez a jogerős ítélet alapozhatta meg a vezérkari főnök ellen szeptember 9-én hozott még enyhébb ítéletet, 3 év börtönt. Ezt 1959. január 30-án hat évre súlyosították, mégsem érte el a Váradi vezérőrnagyra kiszabott büntetést. Ha a hatalom érdekei úgy kívánták, ugyanazon eljárásban volt, akinek a felelősségre vonásától eltekintettek, miközben eljárás alá vont társaikat börtönbüntetésre ítélték. Nádor Ferenc ezredes az Országos Légierő és Légvédelmi Parancsnokság parancsnoka volt. Az OLLEP tevékenységéért az alacsonyabb beosztású Kurucz Ferenc őrnagyot bíróság elé állították és elítélték, Nádor ezredest nem állították bíróság elé, tanúként hallgatták meg. Rokkantságára alapozva tartalékállományba helyezték. Vezérőrnaggyá léptették elő. Halálakor, 2005-ben a Magyar Honvédség halottjává nyilvánították. Számos nyilatkozatának hitelessége iránt azonban régóta kétségek fogalmazódtak meg. Ez a könyv tárja fel először, hogy Nádor Ferenc ezredest korábban milyen fedőnéven hogyan szervezték be, miként fordult bajtársai, vádlott-társai ellen, a polgári életben hogyan folytatta ügynöki tevékenységét. Először állít össze a szerző önálló fejezetet a csendben szenvedőkről, a kivégzettek, bebörtönzöttek családtagjainak életéről, szenvedéseiről. A könyv tartalmazza a legfontosabb érintettek életrajzát. A szerző felvételei bemutatják a tárgyhoz kapcsolódó emlékhelyeket, sírokat.