A statisztika elmélete és módszertana

ELŐSZÓ
A 206.693/1948. V. K. M. számú rendelettel életbeléptetett jogi oktatási reform szerint az első tanévben heti 4 órában a statisztika elmélete és a demográfia, a negyedik tanévben pedig heti 3 órában a gazdaság- és közigazgatásstatisztika adandó elő. Ezenkívül legalább egyféle statisztikai szeminárium is meghirdetendő, heti 2 vagy 3 órában.
Ezzel összefüggésben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felszólítására a statisztikának a jog- és közigazgatástudományi karokon történő oktatására irányelveket dolgoztam ki.
A jog- és közigazgatástudományi karon a statisztika oktatása nem öncélú, hanem beillesztendő az általános célkitűzésű tanmenetbe. Ezért a statisztikai főkollégium célja nem statisztikusoknak a képzése, hanem az, hogy a társadalomtudományoknak a jog- és közigazgatástudományi karon művelt ágai segédtudomány-jellegű alátámasztásban részesüljenek. Arra nincs szükség hogy a jog- és közigazgatástudományi kar minden hallgatója szak statisztikussá váljék és az ezek számára szükséges ismeretekkel rendelkezzék. Arra viszont mind rászorul, hogy tudja melyek a statisztikai módszerekkel megoldható társadalomtudományi problémák, miben áll eme módszernek lényege továbbá, hogy miként interpretálhatók a statisztikusok által szolgáltatott eredmények, melyek azoknak hibalehetőségei, logikai korlátai, stb. Vissza
TARTALOM
Definíció 13
A "statisztikai hazugság":
a) hamis adatok 13
b) helytelen következtetések 14
A statisztikai tanulmányok jelentősége a jog- és Közigazgatástudományi karon 14
A „statisztika" kifejezés 16
Merkantilisták 16
Kameralisták 17
A statisztikai táblázatok 17
A politikai aritmetika 18
Süssmilch 18
Népszámlálások az ókorban 19
Népszámlálások a középkorban 20
Népszámlálások az újkorban 20
Physique sociale 21
Matematikai statisztika 21
Tudomány vagy módszer 22
A statisztikai módszerek alkalmazásának logikája 25
Tömegjelenség 26
Osztályozás (táblakészítés) elve 26
Állótömeg és idősor 27
Az adattömeg jellemzése 27
Egyidejűség, — okozati összefüggés 28
Funkcionális és stochasztikus összefüggések 28
A trend 29
II.
A szaktudomány megismerési szempontjai és a statisztika 31
Teleologikus fogalmak 32
A „család"' fogalma 32
A pénz fogalma 33
Az árszínvonal fogalma 34
Tömegjelenség: statisztikai adat 36
Kalkulált (konstruált) adatok 37
Monográfia 38
Háztartási statisztika 39
Ankét 39
Becslés 40
Hibahatár 41
Reprezentatív statisztika 41
Valószínű hiba 41
Nagy számok törvénye 42
Kis számok törvénye 44
III.
A statisztikai felvétel hibaforrásai 47
A teljes tömegészlelés megismerési értéke 48
A reprezentatív statisztika 49
A reprezentatív felvétel felhasználási módja 51
A reprezentatív statisztika kivetítése 52
A reprezentatív kiválasztás elve 52
A mechanikus kiválasztás 58
A ponderált reprezentáció 53
A magyarországi ponderált reprezentatív sertés- és szarvasmarhastatisztika 54
Prognózis 55
A „sertéscikflus" 55
A reprezentáció mértéke 56
Konstancia-vizsgálat 57
A ponderálás másik esete 58
Primer és secunder statisztika 59
IV.
Az észlelés 61
Számláló és összegező feldolgozás 61
Osztályozás 62
Táblák 63
Statisztikai sorok 64
Területi és minőségi sorok 65
Idő- és mennyiségi sorok 65
Az osztályközök összehasonlíthatósága 66
Kumulált sor 68
Centralizált és decentralizált statisztika 69
Statisztikai csúcsszerv 71
Központosított statisztika és a szakigazgatási ágak statiszikai tevékenysége 72
Az egyéni statisztikai adatok titkossága 72
A statisztika munkaterv 74
V.
A magyar statisztikai szolgálat története 77
1874:XXV. t. c. 77
1897:XXXV. t. c. 78
1929 :XIX. t. c. 79
A Központi Statisztikai Hivatal kiadványai 80
A Fővárosi Statisztikai Hivatal kiadványai 81
Vidéki statisztikai hivatalok 82
Más magyar statisztikai források 82
Nemzetközi statisztikai intézmények 83
Helyzeti középértékek 84
Medián 85
Medián alkalmazása 86
A modus 87
Kettős kúpú modus 88
Quartilisek 89
Decilisek és percentilisek 89
VI.
A számított középértékek 91
A számtani átlag 91
A számtani átlag kiszámítása 92
A mérlegelt számtani átlag 92
Csoportokba rendezett adatok számtani átlaga 93
A számtani átlag tulajdonságai 94
A számtani átlag interpretálása 95
A négyzetes átlag 96
A mértani átlag 96
A mértani átlag kiszámítása 97
Inter- és extrapoláció 97
A mértani átlag alkalmazása 98
A mértani átlag tulajdonságai 100
VII.
A harmonikus átlag 103
A mérlegelés 105
Mikor melyik középérték alkalmazandó 106
A középértékek valószínű hibája 108
A szóródás 109
A szóródás határértékei 109
A bővített médián 111
A quartilis eltérés 111
A decilis 112
Az átlagos vagy középeltérés 112
A számtani átlag rövidített kiszámítása 113
A négyzetes (standard) eltérés (a szigma = o) 113
A variabilitási koefficiens 114
A standardegységek 115
VIII.
Asszimetria 119
Asszimetria mérése a szigma segítségével 121
A primer statisztikai anyag osztályokba csoportosítása 122
A határesetek besorozása 123
Számítások a gyakorisági sor alapján 124
Egyszerű és összetett idősorok 125
Irányvonalak 125
Feltételezett vízszintes irányvonal 126
Jellegzetes irányvonalak 127
Logaritmikus skála 127
Az idősorok komponensei 129
Irányszerű változások 129
Az idényhatások kiküszöbölésének jelentősége 131
A mozgóátlag 132
A mozgó bázisos indexszámeljárás 132
Az idényindexszámok 133
Az idényfluktuáció kiküszöbölése 133
Irányvonal feltételezése az idényindexszámításnál 134
Többfélé idényindexszám 134
Az idényhatások többrétűsége és interferenciája 137
Átmeneti „zavaró" hatások 138
Struktúraváltoztató hatások 139
Az irányvonalak 140
Az irányvonal grafikus megállapítása 141
Az irányvonal mozgóátlagok segítségével történő megállapítása 142
Az irányvonal analitikai megállapítása 148
Az irányvonal értelmezése 146
Extrapolálás és interpolálás. Prognózis 146
Az irányvonal kiküszöbölése 147
A ciklikus változások 148
Napfoltok és gazdasági ciklusok 149
A gazdasági teljesítőképesség (kapacitás) egyenlőtlen kihasználása 150
A ciklus szemlélet logikai természete 152
X.
A ciklus 155
Kereslet elaszticitás 156
Kínálati elaszticitás 156
Különböző jövedelműek keresletelaszticitása 159
A keresletelaszticitás tényezői 160
A keresletelaszticitási koefficiens 163
Az ár és "kereslet egyirányú mozgása 164
Kínálat elaszticitás 165
Pareto-görbe 167
A logisztikus görbe 168
A regresszió 168
XI.
A viszonyszámok 171
Megoszlási szám 171
A populáció középpontja és súlypontja 173
A viszonyszámok osztályozása 174
Eredményszámok 174
Fejlődési viszonyszámok 174
A bázis 175
A láncindexszám 176
Az arányszámok, ill. intenzitási viszonyszámok 177
Nyers- és tiszta arányszámok 178
A standard-számítás 179
Eltérő dimenziójú számokból nyert, nem százalékos jellegű viszonyszámok 183
XII.
Az indexszámok 187
A komponensek száma 189
Az árindexszámnak a kifejezni kívánt jelenséghez szabása 190
Mérlegelés az árindexszámoknál 193
A bázis jelentősége 194
Hiányzó adat pótlása 195
Láncindex 196
A mérlegelés 198
Alapformnlák 200
Az élelmiszerkosár 200
XIII.
A létfenntartási költségek indexszáma 205
A létfenntartási költségséma 207
A létfenntartási költségíndexszámok módosítása 211
A létfenntartási költségindexszám összetétele 214
A viszonylag változatlan életszínvonal 214
A tőzsdei árfolyamindexszámok 218
Árindexszámok 220
XIV.
Külkereskedelmi árindexszámok 223
Aranyparitás 224
Vásárlóerőparitás 225
A külkereskedelmi mérleg 225
Fizetési mérleg 227
Külkereskedelmi árolló 228
Paritásvonal 229
Deflálás és volumenszámítás 233
Az általános árindexszámok 237
Konjunktúraérzékeny árindexszám 238
Az árindexszámok célja 238
Árollók 240
Csoportárindexszámok 240
Az agrárolló 240
Ipari árolló 241
Idősorra vonatkozó egyéb indexszámok 248
Nem idősorra vonatkozó egyéb indexszámok 248
XVI.
A statisztikai törvények 249
A korrelációs együttható 250
Időeltolódásos korreláció 254
Okozati rokonság 255
Korreláció álló tömeg jelenségei között 257
Regresszió 257
Többes korreláció 261
XVII.
A statisztika fogalma 265
A statisztika szó négyféle értelme 265
Törvényszerűségek 266
A statisztika fejlődése 270
Név- és tárgymutató 271
Tartalomjegyzék 277